Latin jogi aforizmák

Latin jogi aforizmák

A jogászi mesterséghez hozzátartozik a beszéd művészete. Nagy jogtodósokól származó idézetekkel jogi érvelésünket hitelesebbé tehetjük, előadásunkat színezhetjük, tájékozott, művelt szakember látszatát kelthetjük, mely ugyancsak növeli hitelünket, meggyőző erőnket.

Vigyázzunk arra, hogy ne vigyük túlzásba az idegen kifejezések használatát, és csak akkor használjuk azokat, ha valóban beleillenek a szövegkörnyezetbe. Az öncélú, fennhéjazás végett használt díszítő elemek pont a fentebb leírt pozitív hatás ellenkezőjét válthatja ki.

Ulpianus

Res iudicata pro veritate accipitur. (Ulp. D. 50, 17, 207.)
Az ítélt dolgot (jogerős ítéletet) igazságként kell elfogadni.

Non alienat, qui dumtaxat omittit possessionem. (Ulp. D. 50, 17, 119.)
Nem idegenít el (az), aki pusztán kiesik a birtokból.

Nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet. (Ulp. D. 50, 17, 54.)
Senki sem ruházhat át több jogot másra, mint amennyivel ő maga rendelkezik.

Non debetNon debet cui plus licet, quod minus est, non licere. (Ulp. D. 50, 17, 21.)
Nem helyénvaló, hogy akinek joga van a többhöz, (annak) ne legyen joga a kevesebbhez.

Ex qua persona quis lucrum capit, eius factum praestare debet. (Ulp. D. 50, 17, 149.)
Amely személyből valakinek haszna származik, annak tettéért köteles helytállni.

Non videntur, qui errant, consentire. (Ulp. D. 50, 17, 116, 2.)
Úgy tekintendő, hogy nem értenek egyet (azok), akik tévednek.

Nemo videtur fraudare eos, qui sciunt et consentiunt. (Ulp. D. 50, 17, 145.)
Úgy tekintendő, hogy nem szedik rá azokat, akik (az érdekeikkel ellentétes eljárásról) tudnak és (abba) beleegyeznek.

Nemo ex suo delicto meliorem suam condicionem facere potest. (Ulp. D. 50, 17, 134, 1.)
Bűncselekményével senki sem teheti kedvezőbbé a helyzetét.

Jus est ars boni et aequi 
A jog a jó és igazságos művészete.

Princeps legibus solutus est – 
A császár fel van oldozva a törvények alól.

Quod principi placuit legis habet vigorem 
Ami a császárnak tetszett, az törvény erejével bír.

Gaius

Semper in dubiis benigniora praeferenda sunt. (Gai. D. 50, 17, 56.)
Kétes esetekben mindig a kedvezőbb (elbírálásra) kell törekedni.

Imperitia culpae adnumeratur. (Gai. D. 50, 17, 132.)
A mesterségbeli járatlanság gondatlanságnak számít.

Melior condicio nostra per servos fieri potest, deterior fieri non potest. (Gai. D. 50, 17, 133.)
Helyzetünk rabszolgáink révén (csak) javulhat, rosszabbá nem válhat.

Nullus videtur dolo facere, qui suo iure utitur. (Gai. D. 50, 17, 55.)
Úgy tekintendő, hogy nem jár el csalárdul (az), aki a saját jogát gyakorolja.

Paulus

Non omne, quod licet, honestum est. (Paul. D. 50, 17, 144 pr.)
Nem minden tisztességes, ami szabad

Quae propter necessitatem recepta sunt, non debent in argumentum trahi. (Paul. D. 50, 17, 162.)
Amit szükségből fogadtak el, nem lehet érvként felhozni.

In testamentis plenius voluntates testantium interpretamur. (Paul. D. 50, 17, 12.)
A végrendeleteknél a végrendelkezők akaratát (minél) teljesebben kell értelmezni

Iavolenus

Omins definitio in iure civili periculosa est; parum est enim, ut non subverti posset. (Iav. D. 50, 17, 202.)
A ius civile körében minden meghatározás veszélyes; kevés ugyanis (az olyan), amelyetne lehetne a visszájára fordítani

Pompeius

Minus est actionem habere quam rem. (Pomp. D. 50, 17, 204)
Kevesebbet jelent keresettel , mint a dologgal bírni

Iure naturae aequum est neminem cum alterius detrimento et iniuria fieri locupletiorem (Pomp. D. 50, 17, 206.)
A természetjognál fogva méltányos, hogy más kárán és jogtalanul senki se gazdagodhassék.

Celsus

Impossibilium nulla obligatio est. (Cels. D. 50, 17, 185)
Lehetetlen (szolgáltatás) nem lehet kötelem (tárgy).

Iulianus

Hereditas nihil aliud est, quam successio in universum ius, quod defunctus habuerit. (Iul. D. 50, 17, 62)
Az öröklés nem más, mint utódlás az elhunyt jogainak összeségében.

  •  
  •