Tájékoztató a jogi szakvizsgáról

Szakvizsga

Tájékoztató a jogi szakvizsgáról

Az alábbiakban egy átfogó általános tájékoztatót mutatunk be, mely a KIM honlapján is megtalálható. A jobboldali menüsávban további információk is találhatók a szakvizsgával kapcsolatban.

“A jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket az 1991. október 1. napján hatályba lépett 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza.

A rendelet értelmében a jogi szakvizsga egységes, azon valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga bármely jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít.

I. A jogi szakvizsga követelményei

A részvizsgákon irányadó joganyagról és a vizsgatárgyak tételeiről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) évenként felülvizsgált ismertetőt ad ki, melyet a honlapján (http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu) minden év július 31. napjáig közzétesz.

A vizsga anyagát minden esetben a vizsga napján hatályos joganyag képezi. Ahol a tételsor az adott jogszabálynál részletezést nem tartalmaz, ott az említett törvényt teljes egészében ismerni kell. A jogszabályok módosításai nem kerülnek feltüntetésre, ezért a felkészülés ideje alatt a különféle elektronikus jogszabály- nyilvántartások áttekintése javasolt.

II. A jogi szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat

A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat ideje legalább három év, amelybe a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően, jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben, vagy a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatás keretében, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszony keretében a befogadó intézménynél eltöltött idő számítható be.

Jogi képesítéshez kötött főállású munkakörök: bírósági, ügyészségi fogalmazó, ügyvédjelölt, közjegyzőjelölt, önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes, önálló bírósági végrehajtójelölt, megyei bírósági végrehajtó, a jogi előadó és a jogszabály által közelebbről meg nem határozott más jogi munkakör. A jogi előadó a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismereteket a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett szerzi meg.
A joggyakorlat idejébe a jogi diploma megszerzését, külföldön szerzett diploma esetén annak honosítását követően teljesített hazai joggyakorlat, valamint az Európai Unió valamely intézményénél, illetve olyan nemzetközi szervezetnél eltöltött joggyakorlati idő számít be, melynek Magyarország is tagja.

A joggyakorlatról kiállított igazolásnak tartalmaznia kell az adott munkáltatónál folytatott joggyakorlat időtartamát, valamint az R. 3. §-a szerint az igazolás kiállítására jogosult személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jelölt az adott időszakban főállásban, vagy a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, vagy az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas foglalkoztatás keretében jogi képesítéshez kötött munkakört töltött be.

A szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat ideje három év, mely a fenti feltételeknek megfelelő joggyakorlat folytatásával szerezhető meg. Azonban a TGYÁS, a GYES, a GYED, illetve a tanulmányi ösztöndíj összesen legfeljebb 3 hónap erejéig, illetőleg az állam- és jogtudományi PhD képzés ideje legfeljebb 12 hónap erejéig a joggyakorlati időbe beszámítható. Ezen időszakok azonban szintén kizárólag a megfelelő igazolás csatolása esetén vehetők figyelembe.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy beszámításnak kizárólag a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően van helye.

A joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat

  • – bírósági fogalmazó esetében a Kúria, az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke,
  • – ügyészségi fogalmazó esetében a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a megyei (fővárosi) főügyész,
  • – ügyvédjelölt esetében az illetékes megyei ügyvédi kamara,
  • – közjegyzőjelölt esetében az illetékes területi közjegyzői kamara,
  • – jogi végzettséggel rendelkező önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó- helyettes és önálló bírósági végrehajtó-jelölt esetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara,
  • – jogi előadó és más jogi munkakörben foglalkoztatott jogász esetében az őt foglalkoztató szerv vezetője,
  • – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas esetében az ösztöndíj program lebonyolításáért felelős szerv tanúsítja.

Az első vizsgára történő jelentkezés időpontjában a három éves joggyakorlati időnek el kell telnie.

III. A jogi szakvizsga tartalma

A jogi szakvizsga három részből áll: 

a) rész: polgári jog és családjog, a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárásjog,
b) rész: büntetőjog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog,
c) rész: munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai közösségi jog.

A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg, azonban elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát is tesz. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.

A jelölt elsőként az általa választott részvizsga – választása szerinti – vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jogból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz.

Az írásbeli vizsgán a jelöltnek beadványt vagy határozatot kell készítenie, illetőleg jogkérdésben kell véleményt nyilvánítania. Az írásbeli vizsga kezdetekor a vizsgafeladatok közül egyet húz, amelynek kidolgozására négy óra (9:00-tól 13:00-ig) áll rendelkezésre. Ha a jelölt a vizsga helyszínét 11 óra előtt a vizsgabiztos engedélye nélkül elhagyja, a vizsga érvénytelen. Érvénytelen vizsga esetén pótvizsgának van helye.

Az írásbeli feladat kidolgozásához csak olyan papíralapú jogszabályszöveg használható, mely kizárólag a normaszöveget tartalmazza, más segédanyagot (tankönyv, BH, döntvénytár, iratminta, kommentár, stb.) a jelölt a vizsga helyiségébe nem vihet magával.

Az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályok megszegése esetén a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. A vizsga felfüggesztése esetén pótvizsgának van helye.

A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgán megoldott feladat értékelésével kezdődik. Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.

A szóbeli vizsgát a miniszter által kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját annak befejezését követően zárt tanácskozásban értékeli, majd a döntést szóban, nyilvánosan hirdeti ki. A szóbeli vizsgán jegyzőkönyv készül, amelyben fel kell tüntetni a jelölt személyazonosító adatait, a vizsgatárgyakat, a vizsga időpontját, a vizsga értékelését, valamint sikeres vizsga esetén a részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát. A jegyzőkönyvet és a tanúsítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá.

Ha a jelölt a részvizsgán egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tesz, pótvizsgának, több vizsgatárgy sikertelensége esetén ismétlővizsgának van helye. Ismétlővizsga esetén az egész részvizsgát, míg pótvizsga esetén csak azt a vizsgatárgyat kell megismételni, amelyből a jelölt sikertelen szóbeli vizsgát tett.

A pótvizsgára utasított jelölt a sikertelen vizsgától számítva legkorábban 30 nap múlva, de legkésőbb hat hónapon belül tehet újabb vizsgát. A második pótvizsga sikertelensége esetén az adott részvizsgát meg kell ismételni.

A pótvizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jelölt írásbeli vizsgája érvénytelen, sikertelen, vagy azt a vizsgabiztos felfüggesztette.

Az írásbeli és a szóbeli vizsga értékelése az öt érdemjegyes osztályozási rendszerhez igazodik. A részvizsga vizsgatárgyainak értékelése jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen érdemjeggyel történik. A részvizsgákat vizsgatárgyanként (ideértve az írásbeli vizsgát is) egy érdemjeggyel kell értékelni.

A sikeres részvizsgáról a vizsgabizottság tanúsítványt, a jogi szakvizsga letételéről a miniszter az utolsó sikeres részvizsga letételének napjától számított 30 napon belül bizonyítványt állít ki. A tanúsítványnak képesítő hatálya nincs, az csupán a vizsga adott részének letételét igazolja.

Azon jelöltek részére, akik 2012. szeptember 15. napját megelőzően kezdték meg a jogi szakvizsga letételét a jogi szakvizsga eredményét az alábbiak szerint kell kiszámítani: az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsgák érdemjegyeit az elégtelen érdemjegyek figyelmen kívül hagyásával össze kell adni. Az írásbeli vizsgára adott érdemjegyet kétszeresen kell számításba venni.

Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját követően nyújtották be, a jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani (a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni).

A jogi szakvizsga eredményét (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges) a bizonyítványon fel kell tüntetni.

megkezdett jogi szakvizsga öt év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik. Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját követően nyújtották be, a jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától tekinthető megkezdettnek. Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját megelőzően nyújtották be, az 5 éves határidőt az első részvizsgára való jelentkezéstől kell számítani.

IV. A jogi szakvizsgára történő jelentkezésre vonatkozó általános szabályok

A vizsgára hagyományos úton írásbeli kérelemmel, vagy elektronikus úton, a https://jogiszakvizsga.kim.gov.hu oldalon elérhető Jogi Szakvizsga Rendszeren (a továbbiakban: JSZR) keresztül lehet jelentkezni.

A vizsgák január 15. napja és június 30. napja, valamint szeptember 1. napja és december 15. napja közötti időpontokra kerülnek kitűzésre.

A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli, de 4 hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet. A négy hónapos időtartam számításánál figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.

Az első részvizsgára történő jelentkezéskor a jelöltnek a kérelemben fel kell tüntetni

  • – a nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatait), e-mail címét, telefonszámát
  • – a jogi végzettségét igazoló doktori oklevél megszerzésének helyét, keltét, az oklevél sorszámát
  • – a joggyakorlat teljesítésére és az abba beszámítható időtartamra vonatkozó adatokat
  • – a választott részvizsga megjelölését
  • – az írásbeli vizsga tárgyát
  • – a választott vizsgaidőpontot.

Az első részvizsgára történő jelentkezéskor a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges 3 éves joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat, a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát, valamint a vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát írásbeli kérelem benyújtásával történő jelentkezés esetén a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus jelentkezés esetén a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtani vagy postai úton megküldeni a Minisztérium részére.

A következő részvizsgára való jelentkezéskor a jelöltnek a kérelemben meg kell adnia a személyazonosító adatait, e-mail címét, telefonszámát, meg kell jelölnie a részvizsgát és a kiválasztott időpontot, valamint fel kell tüntetnie az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét is. A vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus jelentkezés esetén a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell megküldeni a Minisztérium részére.

A jelentkezés elfogadásáról a Minisztérium a fentiekben foglalt feltételek teljesítésének vizsgálata alapján dönt, és ennek eredményéről, valamint a jelentkezés elfogadása esetén a kitűzött vizsgaidőpontról, elutasítás esetén pedig az elutasítás okáról a jelentkezést követő 15 napon belül a jelöltet postai vagy elektronikus úton tájékoztatja.

A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt az elutasításról szóló értesítéstől számított 5 napon belül kifogással élhet; a kifogásról a miniszter 15 napon belül dönt.

A kifogás benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 45 napon belül kérelmére a Minisztérium a befizetett vizsgadíjat – 5.000 Ft adminisztrációs költség levonásával – a jelölt által megadott számlaszámra visszautalja, valamint a Minisztérium részére megküldött iratokat visszaküldi a jelöltnek. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén a visszautalásra nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló döntés meghozatalától kell számítani.

IV/A. A hagyományos (postai) úton történő jelentkezésre vonatkozó szabályok

Az első részvizsgára történő jelentkezéskor a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges 3 éves joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat, a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát, valamint a vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolást írásbeli kérelem benyújtásával történő jelentkezés esetén a jelentkezéssel egyidejűleg kell benyújtani vagy postai úton megküldeni a Minisztérium részére.

A következő részvizsgára való jelentkezéskor vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát a jelentkezéssel egyidejűleg kell megküldeni a Minisztérium részére.

A jelentkezést az alábbi címre kell eljuttatni:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Igazságügyi Szolgáltatási Főosztály
Igazságügyi Igazgatási Osztály
1055 Budapest, Szalay u. 16.

A JSZR-en keresztül történő jelentkezéssel ellentétben a kérelem benyújtása nem jelenti az abban megjelölt vizsgaidőpont előfoglalását. A jelölt az adott napra leadott jelentkezések számának függvényében kerül beosztásra a kérelemben megjelölt, vagy, ha ez a jelentkezők nagy száma miatt nem lehetséges, az ahhoz legközelebb eső időpontra.

IV/B. Jelentkezés a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül

A JSZR-en keresztül való jelentkezés esetén a fentiekben az első részvizsgára történő jelentkezés kötelező tartalmi elemeiként felsorolt adatok megadása a regisztráció során történik. A sikeres regisztrációhoz valamennyi, az „Adatlapon” szereplő mező kitöltése szükséges.

Amennyiben a jelölt a diplomáját külföldön szerezte, úgy az oklevélre vonatkozó adatoknál a külföldi intézmény nevét, az oklevelének számát, valamint diplomája honosításának dátumát kell feltüntetnie.

A jelölt a profilját a regisztrációt követően a JSZR által automatikusan megküldött elektronikus üzenetben található linkre kattintva aktiválhatja, az aktiválással nyílik lehetőség a vizsgára való jelentkezésre.

A jelölt a JSZR által felkínált szabad vizsgaidőpontok egyikére tud jelentkezni.

A vizsgára a részvizsgát (a./ b./ c./ részvizsga), szóbeli vizsgaidőpontokat, valamint első vizsgára történő jelentkezéskor az írásbeli vizsga tárgyát megjelölve lehet jelentkezni. (Az írásbeli vizsga időpontját, mely minden esetben a jelölt által kiválasztott szóbeli vizsgaidőpont hetének hétfőjére esik, a JSZR automatikusan hozzárendeli a kiválasztott szóbeli időponthoz.) A vizsgaidőpont kiválasztását követően a JSZR a kiválasztott vizsga adatairól visszaigazolást küld. Az értesítés tartalmaz egy azonosítószámot is, melyet a vizsgadíj befizetésekor a befizetési bizonylaton vagy az átutalás „megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni.

Az írásbeli vizsga tárgyát kizárólag a jelentkezés elfogadását megelőzően lehet érvényesen módosítani. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga tárgyát a jelentkezés elfogadását követően változtatja meg, az így végrehajtott módosítás nem vehető figyelembe; a vizsgázónak az eredetileg megjelölt tárgyból kell írásbeli vizsgát tennie.

Az első részvizsgára történő jelentkezéskor a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges 3 éves joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat, a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát, valamint a vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát elektronikus jelentkezés esetén a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtani vagy postai úton megküldeni a Minisztérium részére.

következő részvizsgára való jelentkezéskor a vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolást elektronikus jelentkezés esetén a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell megküldeni a Minisztérium részére.

Pótvizsgára történő jelentkezés esetén csak arra a vizsgatárgyra tud jelentkezni, melyből a pótvizsgát le kell tennie. Két sikertelen pótvizsga esetén az egész részvizsgát meg kell ismételni, ez esetben ismétlővizsgára tud jelentkezni.

Az írásbeli vizsga érvénytelensége, felfüggesztése, vagy sikertelensége esetén a szóbeli vizsga időpontjának megjelölése mellett írásbeli vizsgára is jelentkeznie kell.

Ismétlővizsgára bocsátás esetén a jelentkezés ugyanúgy történik, mint az azt megelőző vizsgára (írásbeli, szóbeli).

V. A jogi szakvizsga díja

A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 24 500 Ft. A megismételt írásbeli vizsga és pótvizsga díja 20 000 Ft, amegismételt részvizsga díja 30 000 Ft. Halasztási kérelem esetén 20 000 Ft díj befizetését kell igazolni. Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlásának díja 10.000 Ft.

A vizsgadíjat a Minisztérium 10032000-01397136 számú költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. A vizsgadíj megfizetésére vonatkozó kötelezettség banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással teljesíthető (a befizetéshez postai csekket a Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 16. számú épületének fszt. 1. vagy 3. sz. helyiségében lehet kérni).

VI. Halasztás

A jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően a kitűzött vizsga időpontját legalább 5 nappal megelőzően a jelölt a vizsgaidőpont elhalasztását kérheti.

Amennyiben a vizsgán nem jelenik meg és a vizsga elhalasztását sem kérte, úgy rendkívüli esetben, méltányolható indokból – különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, vagy egyéb elháríthatatlan ok fennállása esetén – a vizsga időpontjától számított 2 munkanapon belül igazolásnak van helye. Halasztásra, illetve a vizsgáról történő távolmaradás igazolására 20.000 Ft halasztási díj egyidejű befizetése mellett van lehetőség.

Amennyiben a vizsga időpontját legalább 5 nappal megelőzően halasztást kért, vagy távolmaradását 2 munkanapon belül kimentette, és 20.000 Ft halasztási díjat befizetett, a vizsgadíj ismételt megfizetésének kötelezettsége nélkül jelentkezhet újabb vizsgaidőpontra.

Ha a jelölt a távolmaradását 2 munkanapon belül kimenti, de újabb vizsgaidőpontra nem jelentkezik, kérelmére a vizsgadíjat – a halasztási eljárásért befizetett díj levonásával – vissza kell utalni.

Amennyiben azonban a vizsgán nem jelenik meg, és halasztási, illetve igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy a 20 000 Ft halasztási díjat nem fizeti meg, a már befizetett vizsgadíjat elveszíti.

A jelölt kitűzött vizsgaidőpontjának elhalasztását a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül részvizsgánként legfeljebb 3 alkalommal kérheti.

VII. A szakvizsga helyszínének megközelítése

Az épület Budapest központjában, a Lipótváros városrészben található. A belvárosi jellegből fakadóan mind gépkocsival, mind pedig tömegközlekedési eszközökkel kiválóan megközelíthető. A legközelebbi pályaudvar a Nyugati pályaudvar. Innen gyalogosan a Bajcsy-Zsilinszky úton a Markó utcáig kell haladni, majd az utóbbin jobbra fordulva a bal oldalon a harmadik épülettömbben található a Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Osztálya, a Pesti Központi Kerületi Bírósággal együtt. Bejárat az épület hátsó, Szalay utcai oldaláról. Ugyanez a megközelítési mód érvényes a 4-es vagy a 6-os villamossal a Moszkva tér illetve a Fehérvári út (4) és a Móricz Zsigmond körtér (6) felől érkezőknek. A Nyugati pályaudvar a 3. számú (kék) metróvonal egyik megállóhelye is (Kőbánya-Kispest – Újpest Központ), valamint több autóbusz végállomása (6-os, 26-os, 26/A, 91-es, 191-es).

A Keleti pályaudvar felől érkezők részére javasolt a 2-es (piros) metróvonal igénybevétele. (Örs vezér tere – Déli pu.) Ebben az esetben a Kossuth téren kell leszállni és a metró kijáratánál jobbra fordulva a Báthory utcán a Szemere utcáig (balra a 3. épülettömb) kell menni, ahol is balra fordulva, a Kálmán Imre, az Alkotmány utcát keresztezve érjük el a Minisztérium Szalay utcai épületének bejáratát (kb. 8 perces séta). A Szemere utcában a bíróság épülete mellett áll meg a 15-ös autóbusz is Angyalföld felé. A Déli pályaudvar felől érkezőknek szintén az előbbi megközelítési mód javasolt.

A jogi szakvizsgával kapcsolatban további információkért a Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Osztályához fordulhat.

A Minisztérium elérhetőségei:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Igazságügyi Szolgáltatási Főosztály
Igazságügyi Igazgatási Osztály

Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 16.
Postacím: 1357 Budapest, Pf. 2
Tel.: 06 (1) 795-3046
Fax: 06 (1) 795-0358
E-mail: oktatas@kim.gov.hu

Ügyfélfogadási idő:

Személyes ügyfélfogadás:

Hétfő: 13-16 óra
Szerda: 9-12 óra

Telefonos ügyfélfogadás:

Kedd: 13-16 óra
Csütörtök: 10-12 óra

A jogi szakvizsgával kapcsolatos általános tájékoztatás:

06 (1) 795-3046

Telefonos elérhetőségek részvizsgánként:

a) részvizsga: 06 (1) 795-1891

b) részvizsga: 06 (1) 795-1892

c) részvizsga: 06 (1) 795-1889

Számlakérelemmel és okiratmásolattal kapcsolatos ügyintézés:

06 (1) 795-5155″

  •  
  •