C/3 témakör szóbeli vizsga

– Nizzai szerződés, Alapjogi Charta felépítése, jelenlegi jogi helyzete és kapcsolata az Alkotmánnyal (beépítésre kerül).
– Sorolja fel az alapszerződéseket és emelje ki jelentőségüket!
– Foglalja össze a Merger Treaty lényegét!
– Az amszterdami szerződés előzménye és szabályozása.
– Az Európai Megállapodás: mikor kelt, mikor lépett hatályba, mi a lényege?
– Alapjogi Charta.
– Maastrichti Szerződés jelentősége, újításai
– Mely szerződés tartalmazta a konvergencia kritériumokat? (Maastricht)
– Mi az önkéntes távolmaradás? (pl. egyes országok nem léptek be az euró övezetbe, ld. Nagy-Britannia)
– Integrációs folyamat, alapszerződések nagy vonalakban.
– Milyen formákban lehet jelen nemzetközi színtéren az EK és EU?
– Csatlakozási klauzula az Alkotmányban.
– A maastrich-i szerződés szerkezete, tartalma.
– Milyen változást okozott az Egységes Európai Okmány a jogharmonizációban (EK szerződés 95 és 96. cikk)
– Az Uniós csatlakozás közjogi feltételei.
– “Amsztedami maradékok” mit takar, Amszterdami Szerződés miben hozott újat/változást?
– Amszterdami szerződés jelentősége a Maastrichti szerz. fényében.
– Magyarország jogharmonizációs feladatai a csatlakozás előtt és után.
– EU Charta emeberi méltóság fejezete milyen alcímeket tartalmaz – 1-2 példa? [diszkrimináció, pozitív diszkrimináció]

– Jó lesz-e nekünk, ha Magyarország lesz a soros elnök?
– Számvevőszék feladatai.
– A Tanács munkacsoportjainak kik a tagjai?
– A Tanács elnöke.
– Az ombudsmanról mindent.
– Melyek az EU kifejezetten véleményező szervei, és ezek mekkora nagyságrendű szervek?
– A Bizottság, jogkörei, tagjainak száma, kinevezése.
– Európai Tanács.
– Mi az Európa Tanács és az Európai Tanács?
– Európai Központi Bank feladatai.
– Európai Bíróság.
– A Tanács különböző formációi, működése, összetétele.
– A bizottság megalakulásának folyamata.
– A Parlament szerepe.
– Parlamentről mindent, ’79 előtt hogy választottak? (delegálták a tagállamok parlamentjei, ma: közvetlenül)
– Az EU két véleménnyilvánító bizottsága (hogy hívják, kikből áll, mennyiben korlátozott a szerepe).
– Bizottság alakulása, kikből áll?
– Az EU parlamenti választások alapvető szabályai.
– Részt vehet-e az EU parlamenti választásokon kívül más választáson a tagállami állampolgár olyan tagállamban, amelynek nem állampolgára? (helyi önk. választásokon a lakóhellyel rendelkező tagállami polgár)
– Tagállami állampolgár aktív és passzív választójoga az EU parlamenti, ill. a helyi önkormányzati választásokon.
– Európai parlamenti választások során a jegyző hatásköre.
– Európai Ombudsman és a nemzeti ombudsman összehasonlítása.
– Tanács (összetétele, szerepe ma), a legfontosabb döntéshozatali eljárás ma.

– Az előzetes döntéshozatali eljárás. (Mit vizsgál a bíróság?)
– Mi az a blokkoló kisebbség?
– A döntéshozatali eljárások felsorolása.
– A hozzájárulási eljárás.
– Minősített többségi szavazás a Tanácson belül, milyen elemei vannak (fontos, hogy az első eleme meghatározott szavazatsúly, és nem szavazat, mert nem minden képviselőnek egyenlő értékű a szavazata), – Tanács minősített döntéshozatali eljárása, blokkoló kisebbség, luxemburgi kompromisszum, ezeket részletesen.
– Együttdöntési eljárás.
– Ha a Bizottság egy tagállam szerződésszegése miatt a Bírósághoz fordul, akkor ki képviseli a Bizottságot? (Jogi Főigazgatóság)

– Közvetlen hatály és alkalmazandóság.
– A közösségi hűség elve.
– Mit jelent az acquis communautaire?
– Jogharmonizáció.
– A soft law eszközei (ajánlás, vélemény), miért alkalmazzák ezeket?
– Az irányelv mint jogharmonizációs eszköz.
– Mit tehet az EU ha valamelyik tagállam nem implementálja az irányelvet?
– Mik az elvárások az irányelvvel szemben?
– A kikényszerítési eljárás folyamata, a Bizottság driszkrecionális jogköre.
– Mi a szubszidiaritás elve?
– Mit jelent a közvetlen alkalmazhatóság?
– A közvetlen hatály elve.
– Mi a különbség az európai vívmányok átvétele és a jogharmonizáció között?
– Szubszidiaritás, proporcionalitás.
– Hol hallottam a kerethatározatokról? (3. pillér)
– Lojalitás elve (10. cikkely)
– Kölcsönös elismerés elve.
– Mi a Keck-formula?
– Jogforrási rendszer.
– A rendelet, mint másodlagos jogforrás?
– Irányelv és a rendelet, mit nem szabad csinálni a rendelettel (külön jogi aktussal a nemzeti jog részévé tenni)
– Mit jelent a közösségi jog szupremáciája?
– Elsődleges és másodlagos jogforrási rsz. – miért teszünk különbséget? Néhány példa az elsődleges jogforrásokra.
– Az irányelvet mikortól lehet alkalmazni? (transzpozíciós idő)
– Másodlagos jogforrások felsorolása.
– Egyedi ügyben mit ad ki a jogalkotó? (határozatot)

– Az uniós állampolgárok jogai, mivel pontosította az Amszterdami Szerződés (azt mondta ki, hogy csak többletjogokat ad az állampolgári jogokhoz képest)?
– Milyen jogesetekben tűnt fel először az uniós polgárság fogalma (Sala, Grzelczyk)?
– Mi az európai uniós polgárság?
– Az európai állampolgárság tartalma.
– A konzuli védelemhez való jog.
– Mely közösségi szervekhez fordulhat a tagállami állampolgár?
– Mit tehet egy unós polgár? (uniós polgár jogai)
– Eu–s állampolgársági jogok lényege, tartalma.
– Uniós polgárság-állampolgárság összehasonlítása, hasonlóságok, különbségek.

– Kül-és biztonságpolitika: jogforrások, döntéshozatal, szavazás.
– Európai Bíróság jogköre a III. pillérben.

– Mit tartalmaz az előzetes döntéshozatalra utaló végzés, és mely szervnek kell még megküldeni? (az IM-nek)?
– Mikor ülésezik Nagykamarában az Eu Bírósága?
– Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása során milyen fékek, “lassítási lehetőségek” találhatók?
– Az Európai Bírósághoz fordulhat-e közvetlenül a tagállami bíróság, mikor, miért, hogyan?
– Eu Bírósághoz fordulás esetei.
– Előzetes döntéshozatali eljárásnál van-e fellebbezés, ha a fél kérelme ellenére a bíróság nem fordul előzetes kérdéssel az Eu. bírósághoz – nincs.
– A Bíróság szerepe és eljárása.
– Ügyvéd vagyok. Egy ügyfelem megkeres, hogy kapott egy megbízhatósági tanúsítványt, ami neki kárt okozott. Mit javasolok neki? – ennyi volt, szóval tudni kellett ki adja ki, mit lehet tenni, stb. Nem annyira tudtam, de a lényeg, amit ketten kihámoztunk: 1. A megbízhatósági tanúsítványt az Európai Számvevőszék adja ki. 2. Ha ezzel kárt okoz keresetet lehet indítani a Bíróságon. 3. Kártérítést lehet kérni, mint a magyar jogban. Egy dolgot azonban nem lehet kérni, hogy a bíróság tiltsa el a jogsértő magatartástól a számvevőszéket.
– Ki kérhet előzetes döntéshozatalt az EU bíróságtól?
– Az EU bíróság feladatai.

– Személyek szabad mozgása: mi vonatkozik a diákokra?
– Diszkrimináció, Factortame-ügy.
– Letelepedés szabadsága önálló vállalkozók esetén.
– Az esélyegyenlőség a megadott jogesetek alapján.
– Szolgáltatások szabadsága, jogesettel.
– Mit tud a munkavállalók szabad áramlásáról?
– Több szakma esetén (pl. közjegyzők, ügyvédek) hogy alakul a letelepedés szabadsága?
– Mi az előfoglalás, milyen típusai vannak?
– Mi jut eszébe, mi köti össze a Nold, Simmenthal, Internationale Handelsgesellschaft ügyeket?
– A tőke szabad mozgása.
– Milyen jellegű akadályok vannak a tőke szabad áramlása előtt? Milyen lépések történtek ezek lebontására?
– Az emberi jogok szabályozása.
– Mozgásszabadság – (mennyi ideig tartózkodhat tagállami állampolgár másik tagállamban túristaként (90 nap) munkavállalás, munkakeresés stb. – ebbe a kérdéskörbe csak azért sikerül jobban elmélyedni, mert az úniós állampolgárság kapcsán a válaszban utaltam rá)
– Mi van akkor, ha egy magyarországi köztisztviselői álláspályazatra német állampolgár jelentkezik? (a közszolgálat kivétel a szabad munkavállalás alól)
– Egy Eu. tagállamban azzal írnak ki álláspályázatot, hogy arra csak magyar állampolgár jelentkezését várják. Mit tehet az, akit emmiatt elutasítanak? (diszkriminatív korlátozás, hacsak nincs ésszerű indoka, és a korlátozás szükséges, arányos, nemzeti bíróság előtt kártérítést követelhet)
– Áthelyezhető-e egy gazdasági társaság székhelye egy másik tagállamba? (nem, csak fióktelep létesíthető)
– Szolgáltatás szabad áramlásának fogalma kapcsolódó jogesetekkel (Luisi v. Carbone, Gravier, Cowan)
– Mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések: Dassonville-formula, kölcsönös elismerés elve, kényszerítő követelmények (nagyon részletesen kellett tudni)
– Mondjon egy példát a pozitív diszkriminációra. (Marshall-ügy)
– A személyek szabad mozgásának lehetséges korlátozásai.
– Kivételek a munkavállalók (személyek) szabad mozgásának biztosítása alól.
– Mi a pozitív diszkrimináció, EUB ügy példaként rá. [Marschall ügy]
– Meddig tartózkodhatok Rómában álláskeresési céllal? (nincs rá jogszabály, a Bíróság szerint 3 hónap kevés, 9 elég)
– A KLM-Air France egyesülésbe miért és milyen aktussal kötött bele a Bizottság? (versenyjogi okokból, határozattal)
– Mit jelent az EU-hoz való csatlakozásunknál a 3+3+2 szabályozás? (az EU-n belül munkavállalás esetén a többi tagállam által fenntartott moratórium különböző fázisai)
– Az EU-n belüli munkavállalás esetén milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkavállalónak? (tartózkodás joga és bejelentési kötelezettség)
– Hol vállalhatok munkát európai uniós állampolgárként? (arra voltak kíváncsiak, hogy nem csak az EU tagállamain belül, hanem azokban az államokban is, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek)
– Áru fogalma és egy kapcsolódó jogeset (olasz műkincs ügy)
– Von Colson ügy és az irányelv hatálya.
– Peticiós jog tartalma.

  •  
  •