C/2 témakör szóbeli vizsga

– A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya, mire nem terjed ki?
– Mit jelent, ha valaki fegyveresen jelenik meg rendezvényen? (1989. évi III. törvény 15. § b./ pont)
– Mi a vélelmezett állampolgárság?
– Lelkiismereti- és vallásszabadság.
– A gyülekezési jog lényege, korlátai, a bejelentési kötelezettség mikor kinek és miért, a jogorvoslati lehetőségek.
– Menekült, menedékes fogalma, jogaik és kötelezettségeik?
– Menekült és menedékes különbsége, jogai.
– Állampolgárság keletkezése, megszűnése.
– A halálbüntetés, az abortusz.
– A méhmagzat jogképessége.
– Gyülekezési jog igen részletesen (ki, mikor, hogyan, miért kell bejelenteni, mi van, ha már útvonalon tartják, mi van, ha a bejelentett időt túllépik) – a gyülekezési jogot mindenkitől kérdezték a csoportból.
– A magyar állampolgárság megszerzésének esetei.
– Választójog alapelvei.
– Milyen konkrét rendelkezéseket tartalmaz az Alkotmány a tulajdonjoggal kapcsolatban?
– A választási kampány definició szerinti meghatározása.
– Mi történik, ha egy párt a kampánycsend kezdete előtt fél órával bedobja a szórólapot a postaládába, s a kedves választópolgár azt csak a kampánycsend ideje alatt veszi kézhez (a helyes következtetés az volt, hogy nincs kellő retorziója a kampánycsend megsértésének)
– Országos és helyi népszavazás és népi kezdeményezés.
– Az országos népszavazásnak milyen típusai vannak?
– Milyen tárgykörökben nem lehet országos illetve helyi népszavazást tartani?
– Mi a helyzet akkor, ha az eredményes helyi népi kezdeményezés ellenére a képviselő-testület nem szavazza meg a kérdés napirendre tűzését?
– Gyülekezési jog: A rendőrség hogyan engedélyezi a gyülekezést? – határozatot hoz.
– Gyülekezési jog: A felelősség alakulása.
– Az emberi élethez való jog, Ab. hat. felsorolása (+ valamelyik idevonatkozó alkotmánybírósági határozat részletesebb kifejtése)
– Kik hozhatnak létre társadalmi szervezetet?
– Hogyan jön létre egy társadalmi szervezet (folyamata, milyen eljárásban, ügyintézési határidő)
– Tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések az Alkotmányban (kisajátítás, forgalomképtelen vagyon)
– Honosítás alapesete és a kedvezményes honosítás feltételei, ki dönt róla, milyen formában, megszerzésének időpontja (eskü/fogadalom).
– Esélyegyenlőségi tv. (közvetett és közvetlen diszkrimináció, példákkal)
– Van-e nekem vallásszabadságom, és ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg, mit tehetek?
– Sajtószabadság – mik a korlátai (mit nem szabad kiadni)?
– Ogy. választások – kampány, milyen listák vannak, ki jelölhet és hova, kompenzációs lista.
– Kampány – mikor kezdődik és meddig tart, plakátragasztás, hová lehet és hová nem, választás után kiknek és mennyi időn belül kell leszedniük.
– Strasbourgi bíróság – mikor lehet hozzá fordulni?
– Miképp dönthet a Strasbourgi bíróság? Kit marasztalhat, miben? [Azt akarták hallani, hogy az államot marasztalja, kártérítés fizetésére kötelezi]
– Milyen jogforrással vettük át az EJEE-t? [törvénnyel]
– Kötelesek- e a magyar bírák figyelembe venni a Strasbourgi Bíróság ítéletét ítélkezési gyakorlatukban? [igen, mivel törvénnyel vettük át az egyezményt]
– Mi a tulajdonjog alkotmányjogi védelme – miben különbözik a polgári jogi védelemtől?
– Egyesülési jog. (tartalma, korlátai)
– Hogyan kell társadalmi szervezetet alapítani? (lépések részletesen, határidő a bírósági eljárásban)
– Mi a teendő, ha a bíróság nem intézkedik határidőben a nyilvántartásba vétel iránt társadalmi szervezet alapítása esetén?
– Országgyűlési választások folyamata és szabályai részletesen, külképviseleteken való szavazás, hajléktalanok szavazása.
– Milyen jogorvoslatok vannak a választási eljárásban?

– Ha álláskiírásnál előírom, hogy érettségizett takarítónőt keresek, ez mi? (Diszkrimináció. Melyik fajtája? Közvetett.)
– Ismerek-e a diszkriminációval kapcsolatos Ab-határozatot?
– Az állam és az egyház kapcsolata.

– Az adatvédelmi biztos feladatai.
– Az adatvédelmi biztos és eljárásai.
– Ombudsman választása, szerepe.
– Soroljon fel minden főbb állami szervnél, államhatalmi ágnál néhány olyan hatáskört, ami az önkormányzatokkal kapcsolatos!
– Az Alkotmánybíróság főbb hatáskörei, az előzetes és utólagos normakontroll jelentése, különbségei.
– Sorolja fel az Alkotmánybíróság hatásköreit, majd bővebben az alkotmányjogi panasz.
– Az Alkotmánybíróság szervezete, tagjai, hatáskörei.
– A miniszterelnök megbízatásának megszűnése.
– A Köztársasági elnök jelölése, választása.
– Az ÁSZ feladatai, milyen szempontok szerint végez ellenőrzést?
– Alkotmánybíróság, összetétel, bírók választása, AB eljárása, hatáskörei, összehasonlítása a rendes bíróságokkal, tanácsok, határozathozatal módja.
– A közigazgatási hivatal vezetőjének feladatai.
– Az alkotmányjogi panasz, mik a feltételei, benyújtási határideje.
– Az ombudsman lehetőségei az államtitok, szolgálati titok átminősítésénél.
– Az AB hatáskörei,mikor jár el hivatalból, illetve kik kezdeményezhetik eljárását.
– Az Országgyűlés szervezete, bővebben az Országgyűlés hivatala, az Országgyűlés Hivatal vezetőjének jogállása, frakciók jogállása, Házbizottság tagjainak szavazati joga.
– Interpelláció és a kérdés közötti azonosságok, különbségek, kihez lehet feltenni.
– A köztársasági elnök mely jogköre az, mely nem szorul ellenjegyzésre?
– A köztársasági elnök jogkörének csoportosítása. (ellenjegyzéshez kötött és önállóan ellátandó feladatok)
– A kormány feladata, összetétele.
– A köztársasági elnök jogalkotással kapcsolatos jogkörei.
– Hogyan ellenőrzi aaz Országgyűlés a Kormányt? (interpelláció, kérdés, beszámoló, vizsgálóbizottság)
– A közt. elnök és az Országgyűlés kapcsolata.
– A köztársasági elnök mi alapján dönt az egyetemi tanár kinevezéséről, illetve visszautasíthajta-e azt?
– Az ORTT milyen jogállású szerv?

– A jogalkotás rendje, jogforrások, jogalkotási program, ki miért felel, állami irányítás egyéb jogi eszközei.
– Mi a jogalkotási program?
– Hogy készül egy jogszabály (a folyamata kellett)?
– Ki véleményezi a jogszabálytervezetet mielőtt a kormány elé kerül? (kormánykabinetek, Közig. államtitkári értekezlet)
– Jogforrások (Jat tv.).
– Jogalkotási törvény-melyek azok a “témakörök”, ahol törvényt kell alkotni (3 kérdéskör, aztán egy pár darabot soroljak fel konkrétan – fontos, hogy a törvény azt mondja, “törvényben kell szabályozni különösen”, azaz a felsorolás nem taxáció, az AB szerint nem kimerítő felsorolás, de ha valamit egyszer tv-ben szabályoztak, nem lehet “visszaszállni” rendeleti szintre)
– Az alkotmány fogalma, módosítása, szavazati arányok az alkotmányban (2/3-os törvények, felesek, mikor kell).
– Mikor érvényes egy jogszabály?
– A törvényalkotás folyamata.
– Jogszabályok hatálya.
– A nemzetközi jog és a belső jog viszonya.
– Törvényerejű rendelet (ki bocsátotta ki, van-e még, hogyan lehet módosítani?)
– A miniszter mikor alkothat rendeletet? (feladatkörében, törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazás alapján, származékos jogalkotás)
– Mit tehet a közt. elnök az elfogadott törvényekkel és milyen indokok alapján.

– Mikor kell és mikor lehet aljegyzőt kinevezni?
– Az önkormányzati társulások. Típusaik.
– Az önkormányzatok alapjogai, kit illetnek? Képviselőtestület szervei közül ki jogi személy?
– A megyei önkormányzat hatáskörei, szerepe, a megyei önkormányzati rendelet lehet-e ellentétes a települési önkormányzat rendeletével?
– A helyi képviselőtestület hány ülést tart egy évben és mikor tartja azokat? (Szükség szerint, min. évi 6-ot, SZMSZ által meghatározott számban, ha a képvislők 1/4-e indítványozza.)
– Kinek a kérésére kell a képviselőtestületet összehívni? (Közig. Hiv. vezetője, könyvvizsgáló.)
– Mikor alkot a képviselő testület rendeletet?
– Ki írja alá az önkormányzati rendeletet és ki gondoskodik a kihirdetéséről?
– Ki készíti el az önkormányzat költségvetésének tervezetét, ki nyújtja be a képviselő testület elé? Hogyan fogadják el, milyen formában? És a zárszámadást?
– A polgármesteri tisztség megszűnése.
– A polgármester és jegyző, feladatköreik.
– Polgármester, képviselő-testület kapcsolata.
– AB szerepe a jogellenesen működő önkormányzatok esetén.
– Jelzi-e a bíró, ha törvénysértő önk.-i rendelettel találkozik és hogyan, kinek?
– Mi a különbség a város és a megyei jogú város között?
– Ön egy olyan lakóparkos negyedben lakik, amely egybe van épülve egy másik településsel, és a lakók elhatározzák, hogy le szeretnének válni, mi ennek a menete, hogyan kezdi el az egész eljárást? (Az alábbi választ adtam és jó volt: először is laknak-e ott 300-an – új község, falugyűlés, közt. elnök, stb. Aztán, lehet kérni a képv. testülettől, hogy például adjon nekünk településrészi önkormányzatot, ez is járható út. – mikor nem tagadhatja ezt meg a képviselőtestület- ld. Önk. tv. A cenzor arra volt kíváncsi, hogy népszavazásnak kell megelőznie- aláírásgyűjtő ív- helyi választási iroda hitelesíti, benyújtom a képviselőtestületnek- innen fellebbezés PPKB, megyeszékhelyi bíróság. Ezek az Önkorm. tv-ben meg a választási elj. tv-ben szépen le vannak írva.)
– Mikor kötelező, illetve miben nem lehet helyi népszavazást kiírni?
– Mely törvények tartalmazzák a helyi népszavazást? (választási elj. tv., Önk. tv. )
– A képviselőtestület-hivatala,jegyző, aljegyző.
– Önkormányzati alapjogok, átruházható és át nem ruházható jogok.
– Önkormányzatok bevételei, vagyona.
– A képviselő testület kizárólagos hatásköre mire terjed ki,
– Hogyan fogadja el az önkormányzat költségvetését a képviselő-testület?
– Kisebbségi önkormányzat létrejöttének típusai.
– Mi a menete annak, ha a Fővárosból ki akar válni az egyik kerület?
– Területszervezési eljárások típusai.
– Soroljak fel három területszervezési esetet. Mikor ki dönt?
– Megyei jogú várossá nyilvánításban ki dönt?
– Milyen szintű önkormányzatokat ismer? (van-e országos szintű helyi önkormányzat: a válasz: nincs)
– Megyei közgyűlés választása.
– Képviselő-testület határozatképessége (a polgármester is képviselőnek számít ebből a szempontból!)
– Területszervezésnél mikor kötelező az előkeszítő bizottsag, mi a szerepe, célja?
– Az önkormányzatnak milyen tisztségviselői vannak?
– Mikor kell alpolgármestert választani?
– Mit csinál az alpolgármester? Delegálhat-e neki hatáskört a polgármester? (válasz: nem, csak helyettesiti a pm-t), hatáskördelegálásból minden, amit el tudtok képzelni; kinek delegálhat még hatáskört a kepviselőtestület; kisebbségi önkormányzatnak lehet-e delegálni szociális ügyeket?(válasz: nem, ez az egy kivétel van, ezt nem tudtam);
– Polgármester, ha társadalmi megbizatásban látja el a tisztségét, akkor a képv test. határozatot hozhat a tisztség foállásúva változtatásárol. Mi ennek a feltétele?(polg.mester beleegyezése)
– Megyei jogú város önkormányzata és megyei önkormányzat miben különbözik? Megyei jogú város képv. test. és megye közgyűlése miben más? (válasz: megyei jogú város ellát megyei feladatokat is)
– Lehet-e egy város megyei jogú, ha nincs 50.000 lakosa? (válasz: igen, ha megyeszekhely) Lehet-e nem megyeszékhely város megyei jogú? (igen, ha van 50.000 lakosa); példa nem megyeszékhely megyei jogú városra: Sopron, Dunaujvaros.
– Önkormányzat gazdálkodása, törzsvagyon, részei, vagyonkezelői jog.
– A polgármester döntése ellen mikor lehet fellebbezni és mely szervhez? Mikor nem lehet ellene fellebbezni? Ha nem lehet fellebbezni, milyen jogorvoslati eljárásra van lehetőség?
– Az önkormányzati hatósági ügyet mely szerv intéz (Intézheti-e a polgármester és milyen felhatalmazás alapján?)
– Mit tehet a képviselő testület a sorozatosan jogszabálysértő polgármesterrel? (képviselő testületi döntést követően bírósághoz fordulhat)

– A közigazgatási hivatal feladatkörei.
– Mikor fordulhat a közigazgatási hivatal az Alkotmánybírósághoz illetve mikor a rendes Bírósághoz?
– Közig. Hiv. mit tehet törvényességi ellenőrzési jogkörében?
– A közigazgatási hivatalok szervezetének változása.
– Mit tehet a közighivatal, ha törvénysértő önkormányzati rendelettel vagy határozattal találkozik?

– A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának feltételei.
– A személyi igazolvány, mint hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány.
– A közigazgatási szerv illetékességének szabályai.
– Közig szervnél eljárási kényszer, hatáskörelvonás tilalma.
– Közig. szerv hallgatása.
– Államigazgatási eljárásban megkeresés és áttétel, végrehajtási kifogás.
– A Ket. új jogintézményei, méltányossági és újrafelvételi eljárás, hatósági közvetítő.
– A szakhatóság eljárása a Ketben.
– Ket. hatálya, joghatóság szabályozása, szubszidiaritás.
– A Ket. tartalmazza-e a semmisségi okokat (az Áe. nem tartalmazta konkrétan, bár a gyakorlatban létezett) és azok felsorolása.
– Végzés elleni jogorvoslati jogok.
– A Ket jogorvoslati rendszere.
– A megtámadható végzések felsorolása.
– A Ket. különös eljárási szabályai.
– Ket. alapelvek.
– Mikor utasítja el a közig. hatóság érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet?
– Hivatalból és kérelemre kezdeményezhető döntés-felülvizsgálatok felsorolása.
– A Ket.-ben a kizárás szabályai.
– A határidők a Ket.-ben. Milyen mértékegységben lehet megállapítani a határidőket?
– Mennyi a fellebbezési határidő? Meghosszabbítható e?
– Méltányossági eljárás szabályai.
– Ügyintézési határidő, soron kívüli eljárás.
– Milyen következménye van, ha a szerv nem jár el ? – A szerv vezetőjét, ha felhívás ellenére sem jár el, felelősségre kell vonni.
– A kézbesítési vélelem megdöntése
– Az ügyész óvás.
– Közigazgatási jogorvoslat szakmai kamarák döntése ellen (milyen döntések tartoznak közig. útra és melyek, amelyek csak rendes bíróság előtt támadhatóak meg?)
– Bizonyítási eljárás Ket.-ben. Újdonsága Áe-hez képest? (új: bizonyítási elj. lezárásáról értesíteni kell)
– Hatósági bizonyítvány, igazolvány.
– Ket. szerinti jogorvoslatok? Alkotmánybíróság felülvizsgálata részletesen.
– Határozatok típusai.
– Milyen döntéseket hozhat a közigazgatási hatóság?
– Eljárás megszüntetése (pár példát kellett felsorolni).
– Milyen eljárások nem tartoznak a Ket. hatálya alá?
– Vh. megszüntetése.
– Közig. bíráskodás: mit jelent a kereshetőségi jog?
– Bizonyítási eszközök a Ket-ben.
– A végrehajtás fokozatai. (Megtakarítás, bér, ingó, ingatlan)
– Ket: mi a jogi helyzet? (pl. a tb. jogviszony)
– Mi a hatásterület?
– Mi van, ha a végrehajtási eljárás sehogy nem vezet eredményre? (meg kell szüntetni)
– Az ügyfél fogalma a Ket. szerint.
– Az újrafelvételi és méltányossági eljárás közti különbség.
– Milyen jogorvoslat van az első és másodfokú földhivatali határozat ellen?
– Megvizsgálja-e a másodfokú szerv az elsőfokú szerv eljárását fellebbezés esetén?
– Milyen döntést hozhat a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírósági felülvizsgálat esetén?
– Mely közigazgatási szervek határozatát változtathatja meg a bíróság közig. perben (legalább egy példa)?
– Milyen formái vannak a kérelemnek?
– Szakértő (szakvélemény)- szakhatóság összehasonlítása.
– Ket. jogorvoslati rendszere végrehajtási eljárásban.
– Mely végzések ellen lehet fellebezést benyújtani végrehajtási eljárásban?
– Meghatározott cselekmény végrehajtásának esetei.
– Egyesület törvényességi felügylete.

  •  
  •