B/3 témakör szóbeli vizsga

– A bv. intézetbe történő befogadás szabályai.
– A feltételes szabadságra bocsátási eljárás (ezen belül mikor tart tárgyalást a bv-bíró).
– A szabadságvesztés végrehajtási fokozatai és jellemzői.
– Az enyhébb végrehajtási szabályok.
– Az átmeneti csoport, jellmezői.
– Az egyes fokozatokban elítéltek jogai.
– Kinek lehet a kiszabott büntetését végrehajtani? (jogerő)
– Jár-e a szabadság bv. intézetben végzett munka esetében, mikor lehet azt kiadni?
– Magánelzárás időtartama, végrehajtási módja. Lehet-e ellene fellebbezni, hányszor, mely esetben van halasztó hatálya, hová kell benyújtani a fellebbezést?
– A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre.
– A büntetés félbeszakításának engedélyezése.
– A közérdekű munka szabályai.
– Mit tud a feltételes szabadságról, ki nem bocsátható erre?
– Mikor adható halasztás a büntetés megkezdésére és milyen büntetéseknél?
– Milyen hatáskörei vannak a bv. bírónak?
– Mit tartalmaz az igazolás, amit a bv.intézet az elítéltnek ad amikor az elhagyja az intézetet, és milyen jogcímeken hagyhatja el az intézetet?
– Az elítélt kötelessége.
– A halasztás szabályai.
– A mellékbüntetések végrehajtása.
– A feltételes szabadságra bocsátás, részletesen.
– Ügyészi óvás (jogerős, törvénysértő hat., halasztó hatály, bíróság hatásköre)
– Feltételes szabadságra bocsátásról mindent, mikor lehet, ki indítványozza, ki dönt, mi van akkor, ha a bv. bíró a megjelölt időpontban nem rendeli el a feltételes szabadságra bocsátást, mikor lehet legközelebb indítványozni. (Két eset van, vagy a bv. bíró meghatározza a következő időpontot, vagy ha nem akkor csak ha a fogvatartott magatartásában tartósan kedvező változás figyelhető meg.)
– Életfogytig esetén a feltételes szab. szabályai.
– Ha EVSZ során börtönben tölti a hátralévőt akkor mihez igazodik a feltételes szab.-ra bocsátásig esedékes idő? (a börtönhöz, tehát 3/4)
– Igazságügyi miniszter feladat- és hatáskörei a bv szervezettel kapcsolatban.
– Bv szervezeti felépítése.
– Kényszerítő eszközök.
– Hogyan lehet legálisan elhagyni a bv-t?
– Félbeszakítás szabályai.
– Befogadás.
– A bv. intézményi rendszere.
– Javítóintézet.
– Az elítélt jogai (részletesen a csomag, látogató, levél).
– Elítéltek jutalmazása.
– Bv. bíró feladatai.
– Biztonsági csoportok.
– Bv. intézet felett igazgaságügy-miniszter jogosítványai.
– Bv. szervezet felépítése.
– Ha a fiatalkorú a fiatalkorúak fogházában tölti a szabadságvesztését, és a 21. életéve betöltése után az ítélet alapján fegyházban kell letöltenie a hátralévőt, hogy kell döntenie a bv bírónak? (Válasz: fegyházat kell kijelölnie, mert az alapítélethez igazodik a fokozat Btk. 42-44.§)
– A fiatalkorú pénzbüntetését annak behajthatatlansága miatt szabadságvesztésre változtatták át, és a fiatalkorúak fogházában tölti a büntetését. Jelentkezni akar a pécsi jogi karra. Kaphat-e ehhez tiszta erkölcsi bizonyítványt? (Válasz: igen, mert a pénzbüntetés alóli mentesítés a jogerővel bekövetkezik, függetlenül attól, hogy utóbb átváltoztatják)
– Ha a közérdekű munkára ítélt büntetését szabadságvesztésre változtatják át, és ennek végrehajtása az önkormányzati választások idején is folyik, szavazhat-e október 1-jén? (Válasz: igen, mert a közérdekű munka alóli mentesítés a jogerővel bekövetkezik, függetlenül attól, hogy utóbb átváltoztatják)
– 5 év 6 hónap szabveszt alól mikor mentesül az elítélt ? (Válasz: Btk. 120.§ (1) bekezdés f) pont.)
– És a mentesítés után meddig tartja nyilván a bűnügyi nyilvántartás? (Válasz: 15 év; 1999. évi LXXXV. tv. 16.§ (1) bekezdés a) pont.)
– Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből felfüggeszti, mikortól számítódik a mentesülés? (Válasz: a kegyelmi határozat keltétől. Btké. 19.§)
– Melyik az a két bv. bírói határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek? (Válasz: közérdekű munka félbeszakítása Bv.tvr. 65.§ (2) bekezdésének utolsó mondata; ideiglenes foganatba vétel Bv.tvr ???)
– Milyen jogai szünetelnek a szabadságvesztést töltőknek?
– Fiatalkorúak szabadságvesztésének végrehajtása.
– A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása (Bvtvr. 14. §).
– Kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás végrehajtása (Bvtvr. 83-85. §).
– A kényszergyógykezelés felülvizsgálata (Be. 566. §).
– Bv. csoport hol működik, milyen összetételben?
– Feltételes szabadságra bocsátási eljárás (ki kezdeményezi, a büntetés végrehajtási bíró feladatai stb..)
– Hogy lehet a büntetés végrehajtási intézetet legálisan úgy elhagyni, hogy a büntetését az elitélt még nem töltötte le? (pl. rövid tartamú eltávozás, kimaradás, félbeszakítás a büntetésnek stb)
– Ki engedélyezi a félbeszakítást?
– Szabadságvesztés elévülését félbeszakító körülmények.
– Szabadságvesztés félbeszakításának okai, határideje, ki jogosult engedélyezni. (különös tekintettel az időtartamokra)
– Fenyítések, jogorvoslat a fenyítésekkel szemben (különösen a magánelzárás).
– A szabadítás.
– A kényszergyógykezelés végrehajtása.
– A gyorsított eljárás.
– A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása (Ehhez kapcsolódóan: kaphat-e halasztást az, akivel szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki , ha az ítélet a kihirdetéskor első fokon jogerőre emelkedik, és az ítélet jogerőre emelkedésekor ugyanabban az ügyben előzetes letartóztatásban van és a halasztás iránti kérelmet az ítélet kihirdetése után nyomban bejelenti? Válasz: Nem kaphat, legfeljebb a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását lehet kezdeményezni.(17/2007 BK vélemény kellett hozzá))
– A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére mikor adható 3 hónapnál hosszabb halasztás?
– Az előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorút hol helyezhetik el?
– Az előzetesen letartóztatottat kitől kell elkülöníteni?
– Előzetesen letartóztatott elhelyezhető-e rendőrségi fogdában? Miért és meddig?

– A szabálysértési helyszíni bírságolás főbb szabályai (azzal a hangsúllyal, hogy a befizetés módja: készpénzátutalási megbízás).
– Hogyan kell végrehajtani a megrovást? (Arra a válaszra várt a viszgáztató, hogy “szóban”.)
– Van-e olyan eset, amikor a helyszíni bírság mégsem helyszíni? (Van, valamelyik gépjárművel elkövetett szabálysértésénél, jogszabályból kikereshető.)
– Az ügyész szerepe a szabálysértési eljárásban.
– A szabálysértési tv-igazolás, kézbesítés szabályai.
– Milyen büntetések, intézkedések vannak.
– Kivel szemben nem lehet elzárást alkalmazni?
– A bíróság feladata a szabálysértési eljárásban.
– Helyszíni bírság szabályai.
– A szabálysértési eljárás megindulása (érdemi határozat meghozatala, határidők)
– Bizonyítási eszközök.
– A szabálysértési törvény jogorvoslati rendszere.
– Panasz a szabálysértési hatóság előtti eljárásban.
– Ügyészi törvényességi felügyelet.
– Perújítási okok a szabálysértési eljárásban.
– van-e törvényességi óvás a szabálysértési eljárásban? (nincs);
– Szabálysértési kifogás,(kihez, határidők, elbírálása)
– Szabálysértési hatóságok fajtái.
– Milyen hatáskörű szabálysértési hatóságokat ismer, mondjon rá példákat! (általános és különös)
– A bíróság hogy kapcsolódhat be a szabálysértési eljárásba? (elzárással büntethető szabálysértéseknél első fokon, míg a többi szabálysértésnél jogorvoslati fórumként, illetve az ügyészi óvás alapján)
– A szabálysértés során alkalmazható kényszerintézkedések.
– Milyen szabálysértési hatóságokat ismer?
– Eljárhat-e a bíróság szabálysértési ügyben? Ehhez kapcsolódóan: Melyek az elzárással is sújtható szabálysértések?
– A bíróság szabálysértés miatt eljáró hatóságnak minősül-e? (Nem, a bíróság nem szabálysértési hatóság, hanem szabálysértési ügyben eljáró bíróság!)

  •  
  •