A/3 témakör szóbeli vizsga

– Polgári eljárásjog alapelvei, a polgári eljárásjog célja.
– Miért nem deriti ki a biró az igazságot? (mert a jogszabály szerint nem kell)
– Mit jelent a perek észszerű határidőn belül történő befejezése, a fontosabb határidők az eljárás során?

– Hatásköri szabályok; vagyonjogi pereknél pertárgyérték meghatározása.
– Példa: 6 milliós pertárgyértéknél helyi bíróság járt el, és van fellebbezés. Milyen határozatot hoz a másodfokú bíróság? Mi van akkor, ha nincs fellebbezés?
– Eljáró bíróság kijelölése hatáskör hiányának kölcsönös megállapítása esetén.
– Igénypernél a hatáskör mitől függ? (Pp. 23. §, 373. §)
– Hatáskör és illetékesség általános és különös szabályai.
– Vagylagos és kizárólagos illetékesség esetei.
– Kizárólagos joghatóság.
– Az alávetéses illetékesség, az alávetéses illetékesség szabályai.
– Bírósági szervezet, bíróságok összetétele.
– A bírósági rendszer.
– A munkaügyi bíróság.

– Perbeli jogképesség.
– A jogképesség és cselekvőképesség összehasonlítása.
– Az ügyész milyen úton-módon kerülhet a polgári perbe (ld. Pp. és Ptk. vonatkozó passzusai, kimeritően)
– Pártfogó ügyvédi képviselet szabályai
– Melyik bíróságnak van perbeli jogképessége és melyiknek nincs?
– Meghatalmazottak kik lehetnek?
– Jogképesség az eljárásban. Mi alapján dönthető el, hogy az Országgyűlésnek vagy az Országgyűlés Hivatalának van-e jogképessége?
– Mely esetekben indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes személy saját maga, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül? (Válasz: személyhez fűződő jogai védelmében és házasságának felbontása iránt.)
– Mikor kötelező a jogi képviselet, és melyik fél számára? (Csak a fellebbező fél számára!)

– A perköltség viselése, főleg a Pp. 80. § /2/ bekezdése.
– A költségmentesség feltételei.
– A perköltségbiztosíték intézménye.
– Mi a különbség a perbelépés és a perbevonás között?
– Mely külföldi személyek vehetnek igénybe költségmentességet?
– Költségek előlegezése, viselése, ha az ügyész indít közérdekű keresetet? Ha az önkormányzat indít keresetet?
– Mi van belül a bírósági akta borítójában? (költségjegyzék)
– Milyen esetekben nincs költségjegyzék az aktában (állam által előlegezett költségek, személyes költségmentesség)

– Beadványok jellemzői, általános szabályai.
– Bíróság összetétele általános és különös szabályai.
– A bíróság összetétele – speciális szabályok.
– Mi történik akkor, ha egy a Pp szerint egyesbírói eljárásban részt vesz 2 ülnök is, és aláírják az elsőfokú ítéletet?
(Helyes válasz: bár formailag ez egy súlyos eljárási hiba (a bíróság nem szabályszerűen van megalakítva), mégsem kell csak emiatt hatályon kívül helyezni és új eljárásra utasítani, mert az ügy érdemére nem volt kihatással – ezt a vizsgáztató bírónő szerint egy BH-ból kéne tudni, hogy melyikből, azt nem mondta)
– Perbeli alaki és anyagi legitimáció összehasonlítása.
– Hol találkozunk a Pp.-ben a bűncselekmény fogalmával? (kérelemhez kötöttségnél, perújításnál)
– Hírdetményi kézbesítés.
– Az idézés.
– Kézbesítés, a kézbesítési vélelem megdöntése – kimerítően.
– Bírák kizárása – felsorolás; mi történik, ha a fél jelenti be, mi történik, ha a bíró?

– Keresetlevél tartalmi elemei.
– Keresetlevél elutasítása.
– Elévült követelés iránti kereset esetében mit csinál a bíróság?
– A keresetlevél beadásának határidejével kapcsolatos jogegységi döntés tartalma, ha jogvesztő határidő van perindításra, akkor pl. közig pernél a 30. napon be kell érkezni a keresetnek.
– Elévülés és ezzel kapcsolatban a permegszüntetés és a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása.
– Keresetek fajtái. (megállapító, marasztaló, jogalakító)
– Mi van, ha még nem járt le a követelés, amire előterjesztették a keresetet?
– Mi a helyzet akkor, ha az elévült követelésemet a Pp. 130 alapján elutasítják? (nem jó, érdemben ítélettel kell, mert az elévülésre hivatkozni kell, nem lehet hivatalból figyelembe venni)
– Anyagi jogi és eljárási jogi határidők összehasonlítása, a késedelem következményei.
– Keresetlevél késedelmes benyújtása. (4/2003 PJE)
– Pertársaság fajtái (kötelező, nem kötelező) és jellemzői.
– Beavatkozás.
– Keresetváltoztatás szabályai az elso, másodfokú eljárásban és a perújítás során.
– Mikor kötelező a pertársaság?
– Kötelező pertársaság esetén kihat-e a pertársak nyilatkozata a többi pertársra?

– Amennyiben megjelenik két fél a bíróság előtt személyesen, hogy azonnal tárgyalják az ügyüket, lehetséges-e ez? (Igen.)
– A szünetelés esetei részletesen.
– Félbeszakadás, szünetelés, felfüggesztés, megszüntetés esetei és jogkövetkezményeinek elhatárolása.
– Mikor lehet zárt tárgyalást elrendelni?
– Ki lehet jelen, ha a bíró zárt tárgyalást rendel el? Példa: A bíró még csak határozott időre, – 3 évre – van kinevezve, és ellenőrzi a munkáját a megyei bíróság elnöke, jelen lehet-e? A Pedellus (aki a tanúkat hívja be) jelen lehet-e? Helyes válasz: A megyei bíróság elnöke nem, a pedellus igen. Ugyanis az lehet jelen zárt tárgyalásnál, akinek a munkája a bíróság eljárásához szükségszerű.
– A tárgyalás berekesztésének jogkövetkezményei.
– A per megszüntetése.
– A per félbeszakadása.
– Kitűzi-e a tárgyalást a bíróság akkor, ha az ellentmondás csak azt tartalmazza, hogy ellentmondok?
– A tárgyalás felfüggesztésének esetei a Pp.-ben (főleg a különös eljárásokban), példák.
– Az első tárgyalás elmulasztásának következményei, mind a felperes, mind az alperes szempontjából
– Perbeli és peren kívüli egyezség elkülönítése
– Mikor beszélhetünk az első tárgyalásról? (Felek, első ízben, együttesen szabályszerűen vannak megidézve.)
– Tárgyalási időköz.
– Mikor szünetel a per, esetei? Ha 6 hónap szünetelés után a felek nem kérik a tovább folytatást, kell e a bíróságnak külön végzést hozni a per megszünéséről? (ha perköltségről is vagy egyébről kell határoznia, akkor igen).
– II. fokú eljárásban a biró meg akarja hallgatni a felet, de nem jön el a tárgyalásra. Mit tesz a biró? (egyszer lehet halasztani a II. fokú tárgyaláson, utána dönt a rendelkezésre álló adatok alapján.
– Szünetelés alatt a fél halála.
– Tárgyalási időközök.
– Az alperes az elsőfokú ítélethozatalt követően a berekesztést megelőző időpontra dátumozva írásban beavatkozót jelent be – hogyan döntene?
– Határozat részei.
– Az eljárás félbeszakadásának esetei. Mi a teendő, ha a fél a keresetlevél benyújtása előtt meghalt, de ez csak az eljárás során derül ki? (ez eljárás megszüntetésének van helye.)
– Tárgyalás elmulasztásának következményei kimerítően.
– Per megszüntetésének esetei.
– Eljárás szünetelése, kell-e róla dönteni?

– Az előzetes bizonyítás.
– Honnan származtatjuk a tanúzási kötelezettséget (melyik jogszabályból)? Állampolgári kötelezettség-e vagy sem?
– Bizonyítás a másodfokú eljárásban.
– Kártérítési perben melyik félnek mit kell bizonyítania?
– A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher közötti különbség (kinek mit kell bizonyítania – ha nem sikerül bizonyítani, kinek a terhére esik)?
– Bizonyítás témakörében mi módosult az utóbbi időben a pp-ben? (szakértő: kérni lehet a szakértőtől, hogy végezzen előzetes költségkimutatást a várható szakértői díjról és az alapján dönthet a peres fél, hogy kéri -e a szakértő kirendelését vagy sem)
– Példák olyan perekre, ahol a bíróságnak hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia (pl. származási perek, gyermek elhelyezése, gyermek tartásdíj)
– Kötelező-e a tanút állva kihallgatni, és a biró miért állva hirdeti ki az itéletet?
– Okiratok fajtái bizonyító erő szerint.
– Közokirat definíció.
– Mikor nem tagadható meg a tanúvallomás tétele? (személyállapot perek)
– Bizonyítási eszközök.
– Milyen a magyar bizonyítási rendszer (szabad bizonyítás), kötelező e a bírónak elrendelni a kért bizonyítást (nem)?
– A bíró feladatai a bizonyítással kapcsolatban elejétől végéig (ez volt az egyetlen kérdésem). Pl. előzetes bizonyítás, keresetlevél hiánypótoltatása, kitanítási kötelezettség.

– A másodfokú bíróság által hozható határozatok.
– Az ítélet fajtái.
– Lehet-e közbenső ítéletet hozni elutasító döntés esetén?
– Részítélet, közbenső ítélet.
– Kötelező-e állva kihirdetnie a bíróságnak az ítéletet? (Nem! Csak a büntetőbíróságnak kötelező! Innen eredő szokásjog alapján hirdet állva ítéletet a polgári bíróság.)
– Anyagi jogerő fogalma.
– Milyen bírósági határozatokhoz fűződik anyagi jogerő?
– Kifogások. Milyen esetei vannak, soroljak fel néhányat. (beszámítási, elévülési, kifogás az eljárás szabálytalansága ellen)
– Mikor helyezheti hatályon kívül, illetve változtathatja meg az elsőfokon eljáró bíróság az elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletét?
– Beszámítási kifogás és viszontkereset elhatárolása.
– Közbenső ítéletet lehet-e hozni arról, hogy a jogalap nem áll fenn? (nem, mert a Pp. szerint a jogalap fennállásáról lehet közbenső ítéletet hozni)
– Milyen eszközök állnak a fél rendelkezésére a bírósággal szemben? (Pp. 2. § (3); kifogás az eljárás szabálytalansága ellen és kifogás az eljárás elhúzódása miatt – mindegyiket részletesen kérdezték)
– Biró elutatsitja az ügyfél bizonyitási indítványát, ügyfél dühös, mit tanácsol neki az ügyvéd? (azt kellett felismerni, hogy inditható-e elfogultság miatt kizárási eljárás (indulhat, de sok értelme nincs, mert e miatt a biróság nem állapitja meg az elfogulstás miatti kizárási okot)
– Biró csak a szakértői vélemény birtokában tudja eldönteni az ügyet, de az ügyfél ezt nem kéri, mert nagyon sokba kerül. Hogyan dönt a biró? (Berekeszti a tárgyalást és elutasítja a keresetet bizonyitottság hiányában. Több megoldás is lehet, de a vizsgáztató ennek a megoldásnak örült a legjobban.)
– Ítélet indokolása, egyszerűsített indokolás.
– Régen indult ügy, hatalmas akta, 100 tanú meg lett hallgatva, az ügy befejezés (berekesztés és határozathozatal) előtt áll, amikor az alperes újabb tanúk meghallgatását indítványozza – nyilvánvalóan rosszhiszeműen. Mit tehet a bíró? Milyen jogszabályi alapon?
– Milyen kifogásokat ismer? – vannak ugye anyagi jogi és eljárásjogi kifogások, ez utóbbiaknak három nagy csoportja: az eljárás szabálytalansága miatti (114.§), az eljárás elhúzódása miatti (114/A.§), és a végrehajtási kifogás (meg a 259/A. § szerinti a 2003 előtt indult perekben). A 114/A. § részletesen érdekelte a kérdezőt, főleg az, hogy miért került bevezetésre (a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság miatt kellett)

– A fellebbezésre jogosultak.
– A beavatkozó fellebbezési joga.
– Fellebbezés ítélet és végzés ellen, különbségek.
– A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül.
– Ismertesse a másodfokú bírósági tárgyalás menetét!
– Mikor nem lehet igazolással élni a mulasztással szemben?
– Tárgyalási időköz a másodfokú eljárásban (Itt arra kell gondolni, hogy nem rövidíthető le, így ha nincs meg a 15 nap, nem tartható meg a tárgyalás, kivéve ha a fellebbező fél ellenfele jelen van, és a tárgyalás megtartásához hozzájárul).
– Tartási szerződés megszüntetése iránti kereset alapján a bíróság felemeli a tartásdíjat. Mindkét fél fellebbez. Hogy döntene másodfokon? (Az ítélet a kereseti kérelmen túlterjeszkedett, így súlyos eljárási szabálysértésre hivatkozással az ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül kell helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítani).
– Ha a bíróság másodfokon megszünteti a pert lehet-e ellene fellebbezni? (nem)
– Keresetváltoztatás másodfokon.
– Mikor dönt tárgyalás tartása nélkül a másodfokú bíróság?
– Keresetkiterjesztés/perbevonás a másodfokú eljárásban.
– Sajátos jogorvoslatok. (kiegészítés, kijavítás)
– A csatlakozó fellebbezés.
– Milyen határozatok ellen nincs fellebbezésre lehetőség?

– A perújítási és a felülvizsgálati okok különbsége.
– Mi a bírósági meghagyás és a fizetési meghagyás elleni védekezés lehetősége anyagi jogerő után? (perújítás)
– Mi a teendő, hogy egy jogerős közbenső ítélet után (ami ugye megállapítja a jogalap fennálltát) kiderül, hogy nincs kára a felperesnek? (Válasz: ez egy perújítási ok a közbenső ítélettel szemben.)
– Felülvizsgálati eljárás milyen határidővel, mikortól számítottan indítható? (jogerőtől 60 nap)
– Perújítás határideje? (6 hónap elévülési, 5 év jogvesztő)
– Felülvizsgálat: lehet e a kérelmet megváltoztatni, vissza lehet e vonni?
– Perújítás szabályai, időpontok.
– Különleges perújítási szabály. (alkotmányjogi panasz)
– Perújításnál a bíróság milyen határozatokat hozhat? (hatályában fenntartja – pontos kifejezés kellett, illetve új határozatot hozhat)
– Jogeset: egy hölgy jogerős ítélettel keresi fel Önt, és van nála egy új bizonyítékot tartalmazó hatósági határozat, ami egy rokona hagyatékából most kapott meg. Ügyvédként mit mond neki, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5. hónapban keresi meg, illetve 5 év 5 hónap elteltével keresi meg? (Perújítás szubjektív és objektív határideje!)
– Mondjon el mindent, amit a felülvizsgálatról tud! Milyen határozatok ellen lehet benyújtani? Hol kell benyújtani? Meg lehet e változtatni a benyújtott felülvizsgálati kérelmet? (Nem lehet!) Van-e lehetőség a határozat végrehajtásának felfüggesztésére felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén? Milyen határozatokat hozhat a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során? A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje?
– Milyen határozatokat lehet megtámadni perújítással? (nemcsak a jogerős ítéletre volt kíváncsi a cenzor, hanem egy általa végzésnek nevezett nem végzésre is: fizetési meghagyás, bírósági meghagyás)

– Bontóper, házassági vagyonközösséget megszüntető per: részjogerő, fellebbezés.
– Hol van jelentősége a Pp-ben a közvetítői (mediációs) eljárásnak?
(helyes válasz: 1. a keresetlevél kötelező eleme a közvetítői eljárás megtörténtére történő utalás 2. a perköltség viselésénél)
– A közigazgatási perek, ki lesz ezeknek a pereknek az alperese, mely esetekben lehet a határozatot megváltoztatni?
– Mit jelent a foglalás tűrésére irányuló per? (Példával.)
– Végrehajtási igényper.
– Választottbírósági eljárásban a bírókat ki jelöli, hogy áll össze? Mikortól számítódnak a határidők pl fellebbezésnél?
– a Közig perek és a közig jogkörben elkövetett károkozás miatti perek közötti különbség (Pp. XX. fejezet vagy általános rész vonatkozik rá)
– Közig perek miben mutatnak sajátosságot a „sima” perekhez képest (eljárás egyfokú, kivéve, ha olyan szerv hozta a közig. határozatot egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész ország területére kiterjed- Főv. Ítélőtábla kiz. illetékes a fellebbezésre, sőt, felülvizsgálat is van)
– Különleges eljárásokban mikor van felfüggesztés után permegszűntetés? (közigazgatási perben az ügyészi óvás, vagy felügyeleti intézkedés elbírálását követően)
– Házassági bontóper jellemzői, sajátosságai.
– Tartási szerződés érvénytelensége és megszüntetése esetén mi a pertárgyérték.
– Illetékességi szabályok a közigazgatási perekben? Közigazgatási perben hová kell benyújtani a keresetlevelet? Mi van akkor, ha a keresetlevelet, a határidő utolsó napján, a bírósághoz nyújtotta be a fél a közigazgatási perben? (Válasz: Pp. 331. §: a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni.) Közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának határideje?
– Jogeset: kerékpárommal érkezem az Ön ingatlanára, de onnan már gyalog távozom, így ott marad a kerékpárom, amit a végrehajtó másnap lefoglal. Mit lehet tenni? Ki indít ki ellen eljárást? (Válasz: végrehajtási igénypert kell indítani, a végrehajtást kérő ellen indítja a kerékpár tulajdonosa.) Melyik bíróság előtt kell megindítani az eljárást? Mely esetekben lehet a per alperesét a perköltség viselésére kötelezni? (Válasz: Pp. 378. §)
– Mi történik ha a házasság felbontásáról szóló ítélethírdetés után közvetlenül meghal az egyik fél? (hatályon kívül kell helyezni)

– A végrehajtható okiratok.
– Kielégítési sorrend végrehajtásnál.
– Jogorvoslatok a Vht-ben.
– Előzetes végrehajthatóság.
– Vht jogorvoslatok, kifogást részletesen.
– Vht: milyen okiratok láthatók el végrehajtási záradékkal, ennek körében mit kell tartalmaznia a tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos okiratnak ahhoz, hogy végrehajtási záradékkal ellátható legyen.
– Bírósági meghagyás.
– Fizetési meghagyás, mikor kötelező?
– Végrehajtási törvény.
– Közvetlen bírósági felhívás.
– Letiltás.
– Mire irányulhat az egyes dolgok iránti végrehajtás?
– Végrehajtási igényper fogalma, lényege.
– Végrehajthatóság feltételei.
– Mit tehet a gyermeket nevelő szülő, ha a kötelezett nem fizeti a gyermektartásdíjat? (letiltást kérhet a fizetéséből, végrehajtást kérhet a vagyonára + ezek részletei)
– Kinek van elővásárlási joga az ingatlanra vonatkozó végrehajtás során?
– Az átutalási végzés, mi az, mik a rá vonatkozó szabályok.
– Vesse össze a Pp-ben, és a Vht-ben található jogorvoslatokat. Melyikben mi található, és mi a különbség?
– Kifogás mikor van a Pp-ben, mikor a Vht-ben, mi ellen irányul?
– A végrehajtási eljárás mikor szünetel?

– Mikor tartja függőben a közjegyző a döntéshozatalt? (nem az eljárás felfüggesztése) He. 43. § (3)-(5)
– Ideiglenes hagyatékátadó végzés részletesen, perindítás és igazolása a közjegyzőnél, mi van, ha elmulasztja a jogosult.(teljes hatályúvá válik)
– Mi az öröklési bizonyítvány?
– Hagyaték átadása.
– Közjegyző folytathat-e bizonyítást, milyet, mikor? (igen, okirati, szóbeli végrendelet esetén tanubizonyítást)

– Mérsékelt illeték szabályai.
– Példák tárgyi illetékmentes perekre.
– Illeték lerovása, mikor ki viseli.
– Személyes költségmentességben részesülő fél pervesztessége esetén kötelezhető-e perköltség megfizetésére? (Igen, csak a szakértői, tolmács, stb költségek, illetve az eljárási illeték alól mentes)

  •  
  •