A/2. témakör szóbeli vizsga

– Apport fogalma, hol kerülhet szóba?
– Taggyűlés és a tagok gyűlése, melyik hol, különbség.
– Üzletrész értékesítése előtársaságnál, bejegyzett, de a minimális alaptőkét még be nem fizetett társaságnál, valamint akkor, ha az alaptőkét teljesen befizették.
– Részvénytársaságnál alaptőke felemelése, leszállítása, ennek folyamata.
– Mikor kizárt fogalmilag kiskorú tagsága gazdasági társaságban? (kkt, bt, egyesülés).
– Bt. székhelyének módosításakor alá kell-e írni minden tagnak a módosított társasági szerződést? (helyes válasz: igen, ez Bt. esetében egy kivétel a Gt. főszabálya alól)
– Polgári jogi társaság (alakulás, megszűnés, tagok rendkívüli felmondása)
– A tag kizárása (eljárásjogi és anyagi jogi szabályok, határidők! Mit nem tehet a társaság, amíg tag kizárása iránt eljárás van folyamatban?)
– Amennyiben a felek társasági szerződést kötnek ügyvédi ellenjegyzés nélkül az érvényes-e? (Nem.)
– A társaság létszakaszai (aláírástól benyújtásig, előtársaság, bejegyzés után) részletesen.
– Átalakulás, mikor melyik cégbírósághoz kell benyújtani a bejelentési kérelmet?
– A közös vállalat tagjainak felelőssége és a kapcsolódó PJE (2/1999.).
– Alapíthat-e egy egyszemélyes rt egyszemélyes társaságot?
– Kit nem lehet kizárni a társaságból? Eljárási szabályok.
– A cégek megszűnésének módjai, különös tekintettel az átalakulás típusaira. (nem a részletszabályokat kérdezték, hanem a konkrét eseteket)
– Kisebbségi jogok a Gt.-ben.
– Európai részvénytársaságról mit tudok. Milyen formái vannak? (Európai Rt., Európai Holding)
– Vezető tisztségviselők felelősségének típusai.
– A társasági szerződés érvénytelensége a társaság bejegyzése előtt és után.
– A társasági jogvita fogalma.
– Előtársaság ideje, mit lehet és mit nem a bejegyzésig.
– Kisebbségi jogok.
– Hitelezővédelmi szabályok.
– Uralmi szerződés.
– Mikor szükséges Felügyelőbizottság?
– Jogi személyiségű társaságok (Milyen törvényekben?)
– Hol biztosít a Gt 1%-nyi szavazattal rendelkező tagoknak (részvényeseknek) jogot és mire?
– Bt-tagság megszűnési okai.
– Bt-beltag mögöttes felelőssége hogyan érvényesíthető?
– Kft alapítás onnantól, hogy bejönnek az ügyfelek az irodába.
– Új apport szabályok részletesen (ki értékeli fel, vagyis ki nyilatkozik az értékét illetően, mire kell, hogy alkalmas legyen az apport, mitől legyen mentes).
– Üzletrész árverésén ki nem lehet biztosan jelen (kizárt tag) és kinek kell biztosan jelen lenni? (közjegyző)
– Ha egy három tagú kft-ben az egyik tag adócsaló, és ezzel veszélyezteti a cég működését, mit tehet a többi?
– A nem pénzbeli hozzájárulás szabályai. Miért öt év a helytállás időtartama? (kötelmi jogi elévülésre kell gondolni.)
– A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata.
– Milyen felvilágosítást kell adni egy külföldi cégnek, aki Magyarországon szeretne céget alapítani?
– Ki nem lehet vezető tisztségviselő?
– Társaságok megszűnésének esetei.
– A közkereseti társaság (definíció, tagok felelőssége, legfőbb szerv, ügyvezetés, stb.)
– A vagyoni hozzájárulás.
– Lehet-e csak szövetkezet tagja a szövetkezetnek? (szövetkezetek szövetsége)
– Kft. üzletrész (fogalma, jellemzői, átruházása)
– Székhely, telephely, fióktelep közötti különbség.
– Jogeset a kézbesítési megbízottra vonatkozóan.
– Üzletrész-átruházás szabályai (elővásárlási jog)
– Előtársaság.
– Vezető tisztségviselők felelőssége az előtársaság tartozásaiért, ha nem jegyzik be a társaságot.
– Mi a kooperációs társaság, melyek az arra vonatkozó fobb szabályok?
– Átalakulás kulcsszavakban – jogutódlással való megszűnés, 3 féle lehet: formaváltás, egyesülés, szétválás; hányszor döntenek róla, miről az egyiken, miről a másikon, mi lesz a megszűnt jogelőddel (törlik a cégjegyzékből, ezzel megszűnik).
– Bt. kültagja mikor lehet üzletvezető?

– Egyszemélyes gazdasági társaság alapíthat-e újabb egyszemélyes társaságot? (IGEN!)
– Ismertesse általánosságban a gazdasági társaságok szerveit!
– Sorolja fel azokat a társaságokat, ahol van az alaptőkére/törzstőkére minimum összeg előírás, és ismertesse mennyi ez a minimum összeg?
– Ismertesse a könyvvizsgáló feladatát! Amennyiben a könyvvizsgáló szerint a számviteli törvény szerinti beszámolót a jogszabályoknak megfelel, mit tesz? (Válasz: záradékkal látja el.)
– Gyakorolhat e szavazati jogot a zrt. saját részvényei után?

– Egyéni cég.
– Egyéni vállalkozó: Hogy szűnik meg, kinek nem kell igazolvány a tevékenység folytatásához?
– Mely szerv adja ki az egyéni vállalkozói igazolványt?
– Kik nem kaphatnak vállalkozói igazolványt (Evtv. 5. §)?

– Cégtv.: jogi személy és jogi személyiség nélküli cégek bejegyzésének különbségei.
– Jogorvoslatok a cégeljárásban, hivatalból törlés, törvényességi felügyeleti eljárás.
– Mellékletek cégalapításnál.
– Ctv: törvényességi felügyeleti eljárást kik kezdeményezhetik, kötelező- e a jogi képviselet.
– Milyen rövidítések vannak a cégnévben (b.a. f.a. stb)? Mit jelentenek?
– Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per.
– Kft bejegyzésére irányuló kérelmemet a cégbíróság a 28. napon hozott végzéssel (hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül) elutasítja. Mit teszek? (Fellebbezek, mert a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a cégbíróságnak 8 napon belül meg kell hoznia.)
– Névfoglalás. (részletesen)
– Van-e jelentősége annak, ha egy bt. kültagjának a neve szerepel a cégnévben?
– Mire szolgál a cégnév?
– Saját nevemet felhasználhatom-e korlátlanul és megkötések nélkül a cégnévben? (nem, így is különbözni kell másokétól)
– A kft. törzstőke összetétele, befizetés módja, ideje.
– Hiánypótlás nélküli elutasítás esetei (milyen okiratok hiánya esetén).
– Cégbejegyzési kérelem kötelező mellékletei (általában és egyedileg)
– Csődeljárás elhatárolása a felszámolási eljárástól.
– A cégjegyzék mely bejegyzései hivatottak a hitelezővédelmet szolgálni (Ctv. 26. §)
– Cégbírósági eljárást kérelemre kik indíthatnak? (Ctv. 77. §)
– Kell-e ellenjegyzés szerződésminta alkalmazása esetében?
– Cégnév, priorálás, névfoglalás.
– Jogi képviselet a cégeljárásban. (kötelező, kivéve törvényességi felügyeleti eljárás)
– Szerződésminta.
– Törzstőke leszállítás.
– Vagyoni hozzájárulás a kft-nél – pénzbeli / nem pénzbeli, a pénzbeli mennyi, mikor mennyit kell befizetni, a nem pénzbelinek mi lehet a tárgya (szinte minden, ami forgalomképes), meddig kell helytállni az értékéért (5 évig).
– Mondja el a zártkörű részvénytársaság alapításának folyamatát.
– Ügyvéd milyen feltételekkel készíthet aláírás-mintát? (Fontos: Csatolni kell a bejegyzési kérelemhez!)
– Ismertesse az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének módját!
– Ismertesse az elektronikus cégeljárás menetét! Cégbejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén mit kap a cégszolgálattól? (Válasz: elektronikus igazolást, majd elektronikus tanúsítványt.) Mit tartalmaz az elektronikus tanúsítvány?
– Mit jelent az egyszerűsített cégeljárás? Mit kell csatolnia a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelemhez egyszerűsített cégeljárás esetén, és miről kell nyilatkoznia? Egyszerűsített cégeljárás során mely esetekben utasítja el a cégbíróság a bejegyzési kérelmet?
– A gazdasági társaság neve, mit kell tartalmaznia (fontos, hogy már a tevékenységre utalást nem kell tartalmaznia, viszont el kellett mondani a f.a. b.a. v.a.-t is)
– Ha nem írják ki a társaság neve után, hogy f.a., v.a., b.a., mi van? harmadik személyekkel szemben felelős a társaság.
– Mi a megszüntetési eljárás, mi a menete?

– Csődeljárás megindítása.
– A felszámolási költségek.
– A csőd és a csődeljárás fogalma.
– A felszámolási eljárás folyamata (röviden áttekinteni).
– Felszámolási vagyon, mi van, ha utólag kerül elő, de még a zárómérleg előtt? (Be kell venni a mérlegbe.)
– Végelszámolás.
– Fizetésképtelenség megállapításakor a felszámolási eljárásban van-e helye felülvizsgálati eljárásnak?
– Könyvvizsgáló.
– Elhatárolás: csőd, végelszámolás, felszámolás.
– Mikor minősítik fizetésképtelennek a társaságot?
– Felszámolási eljárásnál hány nap van a hitelezői igények bejelentésére?
– Felszámolási költségek.
– Ki kezeli az adós értékpapírszámláját csődeljárás, felszámolási eljárás, ill. végelszámolás esetén (vagyonfelügyelő, felszámoló ill végelszámoló)
– A csődeljárás, végelszámolás és felszámolási eljárás fogalmai, az eljárások céljai, összehasonlítása, a végelszámolási eljárás menete.
– Adós fizetésképtelensége megállapításának esetei (Csődtv.)
– A vagyonrendezési eljárás és végrehajtási eljárás összefüggései.
– A szerződések megtámadása a Cstv. 40.§ alapján (felszámolási eljárás). Soroljam fel az eseteket.
– Felszámolási vagyon körébe mi nem tartozik?
– Ki nem lehet felszámoló?
– Milyen szerződéseket támadhat meg a felszámoló?
– Mi a keresetindítás határideje?
– Kényszervégelszámolás.
– Legkésőbb mikor fordítható vissza a végelszámolási eljárás?
– Vagyonrendezési eljárás. Mi a helyzet akkor, ha a vagyon csak néhány ezer forint értékű? A vagyonrendezési eljárás kötelező esete.
– Mikor van helye egyszerűsített felszámolásnak?
– Csőd és felszámolási eljárásban van-e szünetelés?
– Felszámolás – kezdő időpontja, mi a jelentősége ennek az időpontnak (innen kell számítani az összes határidőt – mérlegek, hitelezők bejelentkezése stb.).
– Hitelezői igények kategóriái. (legalább 3)
– Milyen feltételek fennállása esetén indítható meg a felszámolási eljárás? Ha a hitelező kéri a felszámolási eljárást, miket kell igazolnia, illetve csatolnia? Jogeset: ha Ön cége egy asztalossal asztalt készíttet, azonban az asztalos megrendelésük ellenére barna asztal helyett pirosat készített, ezért Ön nem fizet, indíthat e felszámolási eljárást Ön ellen az asztalos? (Válasz: nem indíthat, mert vitattam a tartozást!)
– Csődegyezség.

– Értékpapírok átruházása.
– Részvénytípusok, fajták.
– Szolvencia (mindenkori fizetőképesség) és likviditás (azonnali fizetőképesség) – csak definíció.
– Értékpapír-kibocsátás.
Példa: Szerződéskötés részvényvásárlásra, de az eladó utána nem hajlandó a forgatmányt kiállítani. Milyen jogi megoldás van? (Per megindítása jognyilatkozat pótlása iránt, mert ez a joggal való visszaélés. A szerződés érvényességének nem feltétele, nem kelléke a forgatmány. Azonban e nélkül nem tud rendelkezni vele. A bíróság pótolja ítélettel: az Rt. igazgatótanácsához kérelem és ők jogosultak rávezetni a forgatmányt.)
– Mit kell feltüntetni a részvényen?
– Értékpapírok átruházása és ezzel összefüggésben a váltó forgatása.
– Mi az az ISIN (ez nagyon tetszett a cenzornak, hogy tudtam, mert felkiáltott, hogy nálam jeles és nem is kérdezett többet J – amúgy csak annyit mondtam, hogy egy értékpapírkód. Ez amúgy egy mozaikszó, az international security identification number rövidítése.)
– Az elsőbbségi részvényen belüli részvényosztályok zárt kört alkotnak-e? (Válasz: nem, a tövényben felsorolttól eltérő elsőbbségi részvényosztály is kialakítható.)
– Részvények. (kimerítően)
– Mit kell feltüntetni a dematerializált értékpapír kinyomtatott változatán? (nem értékpapír)
– Mit tartalmaz a részvénykönyv?
– Mi a teendő akkor, ha a zrt.-ben lévő részvényemet értékesíteni szeretném?

– A versenyjogi tilalmak, melyik tartozik a bíróság, és melyik a versenyfelügyelet hatáskörébe? (válasz: a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatosan a bíróság jár el, a többi négy esetben a versenytanács)
– A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés körében mi tartozik a bíróság hatáskörébe? (amennyiben az erőfölénnyel visszaélő nem hajlandó a beszállítóval szerződést kötni, a bíróság létrehozza a szerződést)
– Tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény személyi és területi hatálya.
– Ki lehet meghatalmazott a versenyfelügyeleti eljárásban. Nem tudtam. Mondtam, hogy jogi képviselő. Nem. Ügyvéd!

– A régi és új GT összevetése, mi miben módosult, mit lehetett tenni a régi alapján és mit az új alapján, tételesen.

– Allokáció. (Fogalom a tőkepiaci törvény 5. §-ban, ami elvileg nem kellett…).
– Váltó elfogadása, el nem fogadása.
– Mit jelent az, ha egy váltó előlapját aláírják? (helyes válasz: ha a kötelezett írja alá: elfogadás, ha harmadik személy: váltókezesség)
– A váltó esedékessége.
– Lehet-e utólag orvosolni a váltó hiányosságait: fizetés helye és fizetés időpontja tekintetében? (igen) Meddig? (a bemutatásig)
– Saját váltó kellékei, mi hiányzik a saját váltóból az idegen váltóhoz képest?

– Milyen vagyoni kör esetében van helye közbeszerzési eljárásnak?

  •  
  •