A/1 témakör szóbeli vizsga

– Cselekvőképesség, jogképesség.
– A cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképtelenek, illetve ezek ügykörei.
– Jóhiszeműség fogalma a Pp-ben és a Ptk-ban.
– Jogképesség, méhmagzat jogképessége.
– Milyen jogalany az : – ügyvédi iroda ?(jogi személy)
– egyéni cég (természetes személy)
– Jogképesség kezdete, vége.
– Halál tényének megállapítása – holtnak nyilvánítás.
– A személyhez fuzodo jogok sérelmére példák.
– Életkorhoz kötött cselekvőképtelenség korhatára – 14 év, mi lesz a jognyilatkozatai sorsa (semmis), ki jár el a nevében (törvényes képviselő), mi az, amit mégis személyesen (tömeges ügyletek, meg amit már teljesített stb.).
– Cselekvőképességet kizáró és korlátozó gondokság feltételei, következményei.
– Mondjak olyan jogintézményeket, ahol szerepet játszik az idő múlása. Először a cselekvőképességet mondtam (14, 16,18 év,) nem erre gondolt, de nagyon tetszett neki az ötlet, aztán elmondtam az elévülést, elbirtoklást. Az elévülés kapcsán szóba került a dologi és kötelmi hagyomány is.- Folytassam a mondatot, majd értelmezzem nyelvtanilag és jogilag: Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható… A lényeg az volt – nyelvtanilag -, hogy a “sem” szóval álló első tagmondat olyan második tagmondatot feltételezne, amiben szintén van tagadószó. De itt nincs, ez viszont kb. tíz évig nem így volt, mert a jogszabály szövegezője (tördelője, szerkesztője) helyes nyelvérzékkel, jogtudás nélkül azt írta, hogy “NEM hivatkozhat”. Az 1970-es években javították csak ki.

– Alapítvány alapító okiratának kellékei.
– Alapítvány és közalapítvány, kik hozhatnak létre közalapítványt? Milyen célra? Mikor szűnhet meg, mikor szűntetik meg, ki?
– Mi van ha egy ügyfél bejön az irodába és KHT-t szeretne alapítani?

– Miért nem minősül gyümölcsnek a rabszolganő gyermeke? (római jog)
– Alkotórész-Tartozék-Növedék, különbségek és azonosságok.
– Feltűnő értékaránytalanság szabályozása a római jogban! (annyit tudtam, hogy felén túli sérelemnek hívják..)
– Elévülési idők a Ptk-ban. A szellemi alkotások joga esetén. Hogyan lehetséges, hogy a bíróság egy 1975-ben keletkezett kártérítési igényt is elbírál. (az elévülés nyugvására kell gondolni)
– Mi jut eszébe a 10-15 éves időtartamról? Az elbirtoklás szabályai, ki mit bizonyít.

– Mi van, ha a Parlament meg akarja venni az Országházat? Mi van akkor, ha az Állam akarja megvenni?
– Az épület és a föld tulajdonjoga mikor válik el?
– Földhasználati jog.
– A közös tulajdon megszüntetése, vonatkozó kollégiumi állásfoglalások.
– A XXV. PED kimerítően.
– A jóhiszemű birtokos és a felelős őrző, egyezések, különbségek.
– Hogy kell kinézni a széljegynek?
– Társasházi törvény módosításának tartalma.
– Az elbirtoklás részletesen, ebből kifolyólag a Ptk 112.§. szerinti rendelkezési jog és a PK 4. sz. állásfoglalás.
– A lakáshasználati jog ellenértéke, mikor jár, mértéke.
– Amennyiben a felek ügyvédi ellenjegyzés nélkül kötnek ingatlan adásvételére írásban adásvételi szerződést, az érvényes-e? (Válasz: igen, mivel az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele.)
– Amennyiben a Földhivatal arról értesít, mint tulajdonost, hogy a tulajdoni lapon az ingatlanomat átvezették más tulajdonába adásvételi szerződés alapján (természetesen tudtom nélkül), milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak? (Válasz: nem jön létre szerződés akaratnyilatkozat hiánya miatt, ezért csak erre kell hivatkoznom.)
– Tulajdonvédelem eszközei?
– A szomszédjog szabályai.
– Minek minősül, ha kölcsönadom a szomszédomnak a létrámat? Indíthatok-e birtokvédelmi eljárást, mert nem adja vissza?
– Birtokvédelem, eljárás a jegyző és a bíróság előtt.
– Beszedni elmulasztott hasznok fajtái?
– Mi a különbség a vadállat, vadon élő állat és a természetileg védett állat között?
– A közös tulajdon keletkezése és megszűnésének esetei.
– A PK. 9. alapján a tulajdonostárs házastársa élhet-e önállóan elővásárlási joggal? (nem, csak a tulajdonostárssal együtt)
– Szerzésmódok a Pkt.-ban. (Eredeti, származékos ingók és ingatlanok esetén)
– A volt élettársnál maradt részvény visszakövetelése (Itt csak arra voltak kíváncsiak, hogy tulajdoni igényről van szó, így nem évül el).
– A közös tulajdonnál az elővásárlási jog, (PK.9.) mi van ha megsértik az elővásárlási jogomat?
– Elbirtoklás lehet e rosszhiszeműen? (válasz:Igen)
– Mi az a szükségbeli út? (telki szolgalom, kifejteni)
– Ingatlan-nyilvántartási szabályok (ad.vét szerz tartalmi elemei, mihez kell ügyvédi ellenjegyzés?).
– Lakáshasználati jog.
– Mi van ha nincs ügyvédi ellenjegyzés az ingatlanadásvételin, érvényes-e, bejegyzik-e, mit lehet tenni?
– Elbirtoklás részletesen és a kapcsolódó PK 4. (tulajdonostárs által történő elbirtoklás, + hogy rosszhiszeműen is lehetséges az elbirtoklás)
– Az ajándék visszakövetelésének esetei.
– A tulajdonszerzés lehetséges formái (főleg elbirtoklás, átruházás).
– Telki szolgalom.
– A birtokháborítás.
– A találás (részletes szabályok).
– Mikor állapítana meg találói díjat egy elveszett kutyáért? (válasz: egy fajtiszta, pénzben kifejezhető értékű kutyáért)
– A közös tulajdonnál az ajándékozás és az elővásárlási jog kapcsolata.
– Elbirtoklás szabályai, szomszédos ingatlan egy részének elbirtoklásánál egy polgári perben mire van szükség? (a válasz: elvi telekalakítási engedély)
– Nem tulajdonostól való szerzés – kereskedelmi forgalomban; azon kívül olyantól, akire a tulaj bízta; pénz és értékpapír; mi a helyzet az autópiacon vásárolt használt autóval (ez nem kereskedelmi forgalom, így ha nem volt tulajdonos az eladó, mert mondjuk lopott az autó, akkor nem szereztem tulajdont, a szerződés nem jött létre), ha meglátom az ellopott autómat valahol, amit már huszan eladtak, és megvettek, az akkor is az enyém, a többiek nem szereztek rajta tulajdont.
– A kizárólag állami tulajdonban lévő dolgok köre.

– A szerződést biztosító mellékkötelezettségek.
– Mikor készfizető a kezes?
– A fedezetelvonó ügylet fogalma.
– Fedezetelvonó szerződés.
– A szerződési biztosítékok összehasonlítása.
– A szerződés teljesítése.
– Általános szerződési feltételek.
– Jótállás és szavatosság összehasonlítása.
– Az érvénytelenség jogkövetkezményei.
– A nem létező, érvénytelen és hatálytalan szerződés, példákkal.
– A szerződés megtámadásának okai.
– A tévedés és jogkövetkezményei.
– Mit vizsgál a bíróság a feltűnő értékaránytalanság esetén?
– A szerződés létrejötte, közérdekű kereset, megtámadhatóság, a szerződés megszűnése.
– A megtámadható szerződések esetei, a megtámadás szabályai, mi minősül megfelelő határidőn belüli érvényesítésnek a megtámadás esetén? (a bírói gyakorlat szerint amennyiben a megtámadás határidőn belüli közlését követő 6 hónapon belül bírósághoz fordul a fél, ezt el lehet fogadni megfelelő időnek)
– A XXV. PED lényeges rendelkezései-, érvényes-e az az adásvételi szerződés, amely annyit rögzít, hogy “eladom a pécsi házamat” (válasz: ha csak egy pécsi háza van az illetőnek, akkor igen, mert egyértelmű az ingatlan megjelölése)
– Mi a különbség a jognyilatkozat “adása” és “pótlása” között? (Itt arra voltak kíváncsiak, hogy jognyilatkozat pótlását minden esetben csak jogszabály által megkívánt nyilatkozat esetén lehet kérni a bíróságtól, szerződésben vállalt nyilatkozat-adás (pl. bejegyzési engedély) vonatkozásában jognyilatkozat “adását” kell kérni a bíróságtól. Társasházi közgyűlési határozat 1 szavazat hiánya miatti el nem fogadása esetén (pl. közös tulajdonú ingatlanrész eladásánál) a hiányzó nyilatkozatot a bíróságtól nem lehet kérni.)
– 2001. évi elmaradt osztalék követelhető-e a részvényes által? (Válasz: Az osztalék iránti igény kötelmi igény, így 5 év alatt elévül).
– Kógencia és diszpozitivitás jellemzői.
– Szubszidiaritás fogalma, hol találkozhattunk vele a joganyagban?
– Példa fedezetelvonó szerződésre.
– Jognyilatkozat pótlásának esete a Ptk. 5.§ alapján.
– Az objektív értékaránytalanság. (PK. 267.)
– Mikor módosíthatja a bíróság a szerződést? (pl.clausula rebus sic stantibus)
– Elévült követelés esetén kielégítheti-e magát a jogosult az óvadékból? És a kézizálogból? És a jelzálogból?
– Mi a különbség a naturális obligációk és az elévülés között bírói szempontból? (az elévülésre hivatkozni kell, a naturális obligációkat hivatalból kell figyelembe venni.)
– Államilag nem támogatott szerződések. (naturális obligációk, elévülés)
– A végrehajtás megszüntetése iránti perben a beszámításnak milyen speciális szabályai vannak? (csak bírósági határozatban vagy közokiratban megállapított követelés beszámításának van helye)
– Érvénytelen szerződés esetén milyen tartalmú határozatokat hozhat a bíróság.
– Feltűnő értékaránytalanságnál mikor kezdődik az 1 éves megtámadási határidő?
– A ráutaló magatartás, és leggyakoribb előrefordulásai.
– PTK:5.§, elévülés, szerződés megszűnése, jogesetek.
– Milyen követelést nem lehet a biróség előtt érvényesiteni, miért?
– Mi a különbség a fenti követelések és az elévült követelés között?
– Tévedésbe ejtés esetén szerződés megtámadhatósági határideje, és mit bizonyit a fél, ki támadhatja meg a szerződést?
– Megtámadható szerződések.
– Foglaló részletesen.
– Tulajdoni per – mi az, ki ellen kell indítani?
– A szerződés megszűnésének esetei.
– Nem létező – érvénytelen – hatálytalan szerződés, példákkal.
– Beszámítás kizártsága.
– Szerződéskötés ráutaló magatartással, példa, elhatárolás a szóbeliségtől.
– Érvénytelenség típusai.
– Mikor pótolhatja a bíróság ítéletével a jognyilatkozatot, és ez mivel függ össze? (joggal való visszaélés)
– Mikor mondhatjuk a szerződést megfelelően teljesítettnek. (Ptk. 277.§)
– Mi az előszerződés? Mikor nem kötelező a bíróságnak létrehozni. (clausula rebus sic stantibus.)
– A jogosult késedelme.
– Fedezetelvonó szerződés konkrét példán keresztül, majd belemenve abba, hogy eljárásjogilag hogy néz ki a dolog, azaz kit perelnék, mi lenne a kereseti kérelem?
– Megrendelő elállási joga.
– Pénztartozás – főleg a kamat volt érdekes, és az, hogy főszabályként nem lehet plusz pénz fizetését kikötni az előteljesítés esetére, mert az a kikötés semmis lesz – bankkölcsönökben viszont előszeretettel alkalmazzák.
– Milyen esetekben pótolhatja a bíróság ítéletével a fél jognyilatkozatát?

– Épületről lehullott tárgyakért való felelősség.
– Állattartók felelőssége.
– Ptk. 6.§ és Ptk. 339. § (Bíztatási kár – kártérítés) miben különbözik. (jogellenesség hiánya az utaló magatartásnál)
– Biztatási kár.
– Jogeset: barátja tanácsot kér kisfia felgyújtott egy házat. Ki a felelős a szülő vagy a gyerek? Vétőképes e a gyerek? Megnyugtatná e a barátot?
– Ki téríti meg a káromat, ha az autómmal elütök egy védett madarat és emiatt károm keletkezik?
– Szerződésen kívüli károkozás; ezen belül: melyik elemét vélelmezi a Ptk? (a felróhatóságot)
– Jogeset: Egy nő egyedül neveli gyermekét. Egy pasas felbíztatja, hogy a nő és a gyermeke adják el a házukat és költözzenek hozzá, mert feleségül fogja venni a nőt. Eltelik pár és, de házasságról szó sincsen, a gyermekkel igazságtalanul és durván viselkedik. Milyen igénnyel léphet fel a nő? (bíztatási kár)A bíztatási kár szószerinti definíciója.
– Kellékszavatossági határidők számítása.
– Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának feltételei (nem csak azt akarták hallani, hogy a rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítették, hanem arra a Ptk-ban nem szereplő feltételre is kíváncsiak voltak, hogy az eljáró bíró magatartásának súlyosan gondatlannak kell lennie – nem tudom, ezt honnan kellett volna tudnom);
– Jótállás és szavatosság összehasonlítása.
– Kellékszavatosság – jogszavatosság.
– A kártérítés feltételei.
– Veszélyes üzemi felelosség. (jogesettel: mozgólépcson tömegbaleset)
– A hozzátartozói nem vagyoni kár.
– Személyhez fűződő jogaim megsértése esetén mit kérhetek a bíróságtól?
– Jótállás és szavatosság elhatárolása.
– Kölcsönadom az autómat, a vezető balesetet és kárt okoz, mindkettőnket perel a károsult. Hogy fog határozni a bíróság? Kit milyen jogszabályi rendelkezés alapján fog marasztalni?
– Ha az önálló bírósági végrehajtó lefoglalja a 6 milliós autómat, és 600.000,- Ft-ért elpasszolja valakinek, akkor nekem kárt okoz – mi alapján tudom érvényesíteni? – nem kell beugrani, attól, hogy önálló végrehajtónak hívják, még közhatalmi tevékenységet folytat (a vh kényszer állami kényszer), ezért mehet az állig. jogkörben okozott kár (349.§)
– Milyen polgári jogi igények támaszthatók? (Jogeset: középiskolában az egyik tanár a többi diák előtt az egyik 16 éves diákról sértő, valótlan tényeket állít. Mit mondana ügyvédként a diáknak, mit tehet? A diák kérése, hogy erről ne tudjanak a szülei, van-e erre lehetőség? Igen, erre van lehetőség, ld.: Ptk. 85. § (1) bek.)
– A kárfelelősség általános jogalapja, azaz Ptk. 339. §?

– A bérlet, haszonbérlet összehasonlítása.
– A haszonbérlet, használat összehasonlítása.
– Elővásárlási jog: min alapulhat, elsőbbsége melyiknek van?
– Min állhat fenn bérlet?
– Mire jogosult és nem jogosult a bérlő?
– Kiadom bérletbe a lakásomat, mi a legfontosabb jogosultságom?
(törvényes zálogjog-ezt mondjam el részletesen)
– Vételi jog és elővásárlási jog fogalma, melyik az erősebb és miért (elővásárlási jog, azért mert a Ptk. igy rendelkezik)
– Bizományi szerződések.

– Öröklési szerződés szabályai – megtámadhatja-e a törvényes örökös? (nem)
– Öröklés: lemondás – visszautasítás, különbségek (lemondás: kétoldalú, hagyaték megnyílta előtt is, csak írásban, csak törvényes örökösök)
– Osztályra-bocsátás.
– Az özvegyi jog megváltása, korlátozása, ki és mikor kérheti?
– Öröklési jogból kitagadás.
– Mi a különbség az írásbeli magánvégrendelet és az öröklési szerződés között?
Példa: Az öröklési szerződést a megkötésekor az örökhagyóval szerződő fél testvére írta, fogalmazta. Érvényes-e? (A közreműködő hozzátartozójának adott juttatás érvénytelen.) Igen, mert a szerződés visszterhes, kétoldalú (a végrendelet egyoldalú, ingyenes), így kell mindenképpen a szerződő fél közreműködése. Ennél többet pedig a testvér sem tett. (LB egyik eseti döntése.)
– Végrendelet érvénytelenségi okai.
– Milyen végrendeleteket ismer?
– Az öröklési szerződés és a tartási szerződés elhatárolása.
– A végrendelet és az öröklési szerződés elhatárolása.
– Szóbeli végrendelet érvényessége, hatályossága, tanúkkal szembeni követelmények.
– Milyen a magyar öröklési rendszer (ipso iure)?
– Van-e akadálya az öröklésnek?
– Törvényes öröklés rendje, részletesen.
– Kötelesrész, jogosultak köre, mértéke, hogyan kell kiadni, kiket terhel, hagyatéki teher-e, mik előzik meg?
– Jogeset: Egy nagyon beteg édesanya megkéri a leányát, hogy menjen el a jegyzőhöz és írják le a végakaratát, mely szerint a házát a leányára hagyja. A leány elmegy, megírják a végrendeletet, az anyához elviszik, ő is saját kezűleg aláírja, majd tanúként a jegyző és a leány. A végrendelet minősítése? (válasz: érvénytelen, mert a közreműködő tanú javára szólt)
– Írásbeli magánvégrendelet fajtái (maga írja és aláírja, nem ő írja + 2 tanú, közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet – igazából arra voltak kíváncsiak, hogy el tudom e határolni a közvégrendeletet a közjegyzőnél letett végrendelettől, ami nem közvégrendelet, hanem írásbeli magán végr.)
– Érvényes-e az az írásbeli magánvégrendelet, aminek minden oldalát ellátták folyamatos számozással az első oldal kivételével? (nem)
– Érvényes-e a süket személy előtt elmondott szóbeli végrendelet? (ha jól értettem arra akartak kilyukadni, hogy igen, mert a jogszabály annyit mond kritériumként, hogy …” a tanuk által értett nyelven….előadja”, és gondolom ha jelbeszédet használ a végrendelkező, akkor igen, szemben az írásbeli magánvégrendelettel, ahol a tv egyértelműen megkívánja azt, hogy a tanú tudjon írni)
– Végrendeletben milyen célból  rendelkezhet az örökhagyó a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának biztosításáról?
– Hasonlítsam össze a lemondást az öröklésről és az örökség visszautasítását.
– Tárgya-e a hagyatéknak az életbiztosítás? (nem)
– Közjegyzőnél letett végrendelet egy BH alapján.
– Holográf-allográf végrendelet.
– Végrendelet hatálytalansága – kimerítően.
– Öröklési jog és örökbefogadás kapcsolódási pontja, hogyan örököl az örökbefogadott gyermek (nyíltnál örököl, titkosnál nem)
– Özvegyi haszonélvezeti jog, ennek kötelesrésszel összefüggő viszonya.
– Az öröklési szerződés szabályai, a közreműködőnek szóló juttatás.
– Mi nem tartozik ági öröklés alá?
– Érvényes-e a közjegyzőnél tett végrendelet, ha a géppel írt önéletrajzot közjegyző hitelesíti? (nem)
– Az örökség visszautasításának és az öröklésrol lemondásnak az összehasonlítása.
– Süketnéma tehet e szóbeli végrendeletet?
– Végrendelet alaki kellékei konkrét példán keresztül.
– Ki esik ki az öröklésből?

– Házasság felbontásának lehetőségei.
– A házasság megszűnése és érvénytelensége elhatárolása.
– Süketnéma házasságkötése.
– Köthet-e házasságot két unokatestvér?
– Házastársi vagyonközösség és élettársi elhatárolása?
– Házasság érvénytelenségi okai közül melyek nem orvosolhatóak?
– A névviselés szabályai, a házasság alatt és után is.
– Gyermek névviselése.
– Jogeset: azzal kapcsolatosan, hogy mi válik 15 év után a házastársak közös vagyonává? Hol lehet találkozni még ezzel a 15 évvel? (Ági vagyon)
– Házastársi tartás milyen esetben követelhető a bontóperben? A házasság felbontását követő 5 év után követelhető-e házastársi tartás?
– Házasság felbontása mikor történik bírói úton?
– Csjt: lakáshasználati díj mértéke, és jogosultja (jogosult az a házastárs, akinek el kell hagyni a közös lakást, mértéke az ingatlan beköltözhető és lakott értékének a különbözete)

– Tartási kötelezettség min alapulhat?
– Törvényes tartási kötelezettség kiknek az irányába áll fenn, sorrend, ki előz meg kit?
– Testvér tartásának szabályai.
– Saját háztartásban nevelt gyermek tartására kötelezés mikor fordulhat elő (a szülő kicsapongó életmódot folytat, vagy ilyesmi) és ez mit hivatott szolgálni (a gyermek megélhetését)
– Ki az a személy, aki felé tartási kötelezettséget kell teljesíteni a Csjt. alapján, de nem rokon? (A házastárs, mert a házastárs nem rokon!!!)
– Mikor érdemtelen a házastárs a tartásra? 5.számú PED
– Mikor szűnik meg a gyámság?

– ÍRÁSBELI polgári anyagi jogból:Van egy 1800 m2 területű belterületi ingatlan, ikerház, amely peres felek közös tulajdonában van. Felperesek 2005-ben 10.000.000- Ft-ért vásárolták az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét, alperesek 2003-ban vásárolták 8.000.000.- Ft-ért az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét. Az adásvételi szerződésekben az szerepelt, hogy az ingatlant “megtekintett állapotában, ahogy az a természetben van” vásárolják meg a felek. Felperesek, az ingatlanvásárlását követően, egy területfelmérés során azt állapították meg, hogy ők az ingatlanból 700 m2-t, míg alperesek 1100 m2-t használnak. Ezért felperesek a bírósághoz fordultak, és kérték a bíróságtól, hogy a közös tulajdont természetben szüntesse meg oly módon, hogy felperesek és alperesek tulajdonába 900 – 900 m2 kerüljön. Alperesek ellenkérelmükben nem ellenezték a közös tulajdonnak a természetben való megszüntetését, azonban annak 700 – 1100 m2 szerinti megosztását kérték, annak megfelelően, ahogy felek jelenleg is használják az ingatlant. Mindkét fél csatolt kérelme mellé az államigazgatási hatóság által jóváhagyott vázrajzot. I. fokú bíróság ítélete: alperesek kérelmének megfelelően 700 – 1100 m2 arányban szüntette meg a közös tulajdont, azzal az indoklással, hogy “ez felel meg a természetbeni használati megosztásnak, ami a jogelődök között korábban már kialakult”. Felperesek fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, kereseti kérelmükkel egyezően kérték a közös tulajdon megszüntetését, alperesek pedig az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérték. Feladat: írjon MÁSODFOKÚ ÍTÉLETET! (Megoldás: másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészben megváltoztatja, és – felperesek kereseti kérelmének megfelelően – 900 – 900 m2 arányban osztja meg a közös tulajdont természetben, tekintettel a Ptk.: 139. § (2) bekezdésére, és arra, hogy az államigazgatási hatóság által jóváhagyott vázrajzzal is rendelkeztek.)
MÓDOSÍTÁS: A feladat egy 1800 nm-es közös tulajdonban lévő ingatlan természetbeni megosztásáról szól, melyben a feladat másodfokú ítélet készítése. Bár az érdemi döntés helyes, az indok ami a feladatban szerepel nem jó. A megoldás: Ptk 148. § Pk 8. és az időközben meghaladottá vált Pk 10. ami helyett az 1/2008-as PK lett. Azért kell 1/2-1/2-ed arányban megosztani, mert a felek közötti használat nem változtat az Inyt-ba bejegyzett tulajdoni hányadokon. Bár a régi PK 10-es tartalmazza azt, hogy ettől el lehet térni célszerűségi gozdaságossági szempontból, de mivel az meghaladott és ezt az 1/2008-as PK már nem tartalmazza erre már nem lehet hivatkozni.

– ÍRÁSBELI polgári anyagi jogból: Kovács János végintézkedés hátrahagyása mellett hunyt el, végrendeleti örökösévé az őt túlélő házastársát tette. A hagyaték tárgya a házastársak közös tulajdonában álló házas ingatlan tulajdoni hányada, amely az örökhagyót illeti meg. Az örökhagyó az ingatlan vásárlását megelőzően eladta a szüleitől ajándékba kapott személygépkocsit 1.500.000 Ft-ért, és a felvett összeget a házastársak az ingatlan vételárának a kifizetésére fordították. Az örökhagyó szülei, Kovács Dénes és felesége az ági vagyon után számított köteles rész iránti igénnyel léptek fel, és ezen a címen az özvegytől összesen 750.000 Ft-ot követeltek. Az alperes a kereset elutasítását kérte, perköltséget nem igényelt. Azzal védekezett, hogy a felperesek az ajándékozáskor igen jó anyagi körülmények között éltek, számukra a gépkocsi nem haladta meg a szokásos mértékű ajándékok körét. Tanúként kérte meghallgatni Nagy Jánost és feleségét akikkel bizonyítani kívánta azt, hogy az örökhagyó a gépkocsit az eladás előtt 60.000 Ft-ért felújította, és ennek ellenértékét a közös vagyonból fedezték. Készítendő: Elsőfokú ítélet (a helyes megoldás (természetesen az ítélethez szükséges alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően), hogy a Ptk 613.§ (1) b) pontja alapján el kell utasítani a keresetet, mivel az ági vagyon értékén vásárolt vagyontárgyra nem vonatkoznak az ági vagyon szabályai. Perköltségről rendelkezni kell, oly módon, hogy a felperes az eljárási illetéket megfizette, az az ő terhén mint pervesztes fél terhén marad, alperesnek nem ítél meg perköltséget, mivel nem kérte, és egyéb költség nem keletkezett. )

  •  
  •