Felszámolási eljárás

Segítség felszámolási eljáráshoz

Az ügyvédi praxisok között többségben vannak a polgári, gazdasági ügyekkel foglalkozó irodák, ahol gyakran a jelöltek feladata a felszámolási indítások megindításának előkészítése, a beadvány megírása.
Rovatunkban az ezzel kapcsolatos teendőket szedtük össze.

A felszámolási eljárás szabályait a Cstv., vagyis a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény állapítja meg, mely egyaránt tartalmaz anyagi- és eljárásjogi rendelkezéseket.
A felszámolási eljárás megindításához bizonyos tényezők együttes fennállása szükséges, melyet a törvény 27. §-a szabályoz:


27. §

(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).

(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy

f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.


Ügyvédjelöltek a legtöbb esetben a 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti felszámolási eljárással találkoznak.

1. Milyen iratokra van szükségünk?

Az ügyfél által átadott iratokból tudjuk megállapítani, hogy egyáltalán fennáll-e a lehetősége a felszámolási eljárás megindításának.

az a) pontban meghatározott esetben beadványunk mellé csatoljuk az alábbiakat:

– a jogviszonyt igazoló szerződést, mindkét fél által aláírva, hiszen csak így igazolható, hogy ténylegesen létrejött a jogviszony.
– a szerződés alapján kiállított számlát, ami adósnak átadásra, vagy megküldésre került (átvételt igazoló ellenjegyzés, postai tértivevény)
– ha van, akkor teljesítési igazolás, vagy tartozáselismerés,
– fizetési felszólítás, melyet minden esetben tértivevényes postai küldeményként kell feladni, csak így tudjuk igazolni, hogy az adós szabályszerű felszólítása megtörtént,
– fizetési felszólítás tértivevénye,

Fontos, hogy a fizetési felszólítást kizárólag a teljesítési idő lejártát követő 20 nap után lehet megküldeni! Csak így érvényes a felszólítás a felszámolási eljárásban.

2. Mennyibe kerül az eljárás megindítása?

Az illetéktörvény 44. §-ában került meghatározásra az eljárás megindításának díja:


A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

44. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint.


Az idézett törvényszakasz alapján megállapítható, hogy egy Kft. felszámolásához 80.000,- Ft eljárási illeték kell, melyhez hozzájön még közzétételi díj, mely 25.000,- Ft.

Hogyan kell megfizetni az illetéket, díjat?

Az illetéket a beadványon kell leróni illetékbélyeg formájában, a közzétételi díjat pedig, sárgacsekken befizetve vagy utalva, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számlájára. sárgacsekkett cégbíróságon, cégszolgálatnál lehet kérni.

  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.